Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. május 14. - 1. A terv-matematika szak tematikája. Előadó: dr. László Imre
-4ir>| 12oo óra is, mert kevesebbet nem lehet tervezni, ha mindent adni akarunk. Véleménye szerint addig nem lehet dönteni, amig az alapkoncepció nincs meghatározva. Ennek meghatározása után a szóbajöhető tárgyakra vonatkozólag sziik tematikai javaslatot kell tenni a szélesebb programot kidolgozók részére, egyúttal meg kell adni az elhatárolást a rokontárgyak között, mindjárt az óraszámokat is meg kell határozni. Elnök : A terv-matematika szak elnevezéssel már megadtunk egy irányt, hogy lényegében a képzés a tervezésre irányul. A tanterv kát lényeges dologról, a népgazdasági tervezés alátámasz t sáról és a vállalati tervezéssel való foglalkozásról szól és ezt az iparvállalatok tervezésénél használható matematikai módszerek alkalmazásának bemutatásával igyekszik elsajátíttatni. iJem száiaitás-technikusokat akarunk képezni és nem gépi programozókat, hanem olyan közgazdászokat, akik a matematikai problémák megszövegezésére és az ehhez szükséges anyaggyűjtés megszervezésére képesek, akik megadják a feladatot a matematikusoknak, akik a programot megszerkesztik a gépek számára. 0 1 1 é Lajos: iíég mindig nagyon széles a profil. Amit Háy elvtárs mondott, nagyon komoly feladat, nem könnyű elsajátítani. 11a vállalati sikon is akarjuk tanitani a módszerek alkalnazását, akkor már benne vagyunk a programozásban is. Véleménye szerint pontosabban kell meghatározni a koncepciót. Elnök: Csak a legfontosabbat kell megtanítani, amennyit a hallgatók be tudnak fogadni. De ha nem gondolunk a vállalati képzésre is, akkor le kell szállítani a szak létszámát. Meg lehetne oldani mind a két irányra való képzést, az V. éven lehetne alternatív oktatás mind a két irányba. Bognár József véleménye szerint nem kell egyes üzemek számára képezni embereket. A vállalatoknál egyszerűbb, ha matematikusokat vesznek fel, akik a vállalatnál szükséges gazdasá ;i ismereteket egy-két év alatt elsajátítják. Az erőnk ke és, még kisérleti fázisban vagyunk, nem lehet maximális célt kitűzni a felső szinttől a vállaiatokig terjedő oktatást, ráa már távol vagyunk attól, hogy a matematikusokat csak a középiskolákban veszik igénybe, számos népgazdasági ágban igénylik őket. Aggálya, hogy a népgazdaság tervezése ás irányitása cimü anyag halad előre a legkevésbé az előterjesztés szerint. Véleménye sze rint ennek a tárgynak kell egységbe fognia az egész oktatást, ehhez képest ez a tárgy majdnem mozdulatlan. Iíem szól az előterjesztés a távlati tervezésről, ez pedig a tervezésnek egyik fő módszerévé válik. Hiányossága az előterjesztésnek, hogy a beruházások tervezésével való foglalkozást azutánra hagyja, miután vigigmennek az ágazati tervezésen. A beruházások kérdése alapkérdés, arait nem is lehet ágazati szinten eldönteni, véleménye szerint ennek oktatását előbbre kell Venni. Szabó Kálmán: Egyetért Bognár elvtárssal, hogy a szak profilja lényedében népgazdasági szintű ás ne vállalati tervezés legyen. Ebből két dolog következik; a tárgyakra vonatkozólag az,
