Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula

-12­tottak el addig a felismerésig,- hogy végül is mint szakember, nem végezhet teljes értákif munkát világnézeti megalapozottság nélkül. Ennek meg nem értéséből folyóan az ideológiai képzésre fordított időt - amit a sZcfkmától elvont időnek tekintenek ­sajnálják. Egyes esetekben bizonyos szakmai ismeretek pótlásá­nak feltétlen szükségessége is gátolja az ideológiai képzettség, a politikai tájékozottság fokozását. Végül e jelenségek, leg­alábbis részben, egyszerűen vezetésbeli hiányosságokon alapul­nak. E problémák megoldása helyes megközelítésének érdekében szük­ségesnek vélem az alábbiak figyelembevételét. Mindenekelőtt természetesnek kell tekinteni, hogy a tanssemélyzeten belül az oktatók ideológiai felkészültségének színvonala különböző. A marxizmus-leninizmus alapkérdéseinek és a legfontosabb aktuális bel- és külpolitikai kérdések ismeretén és a gyakorlati munká­ban való alkalmazásán tul aligha állithatók fel Egyetemünk va­lamennyi oktatójára, igy valamennyi tanszékére nézve egységesen érvényes követelmények . Az ideológiai felkészültség irányában és színvonalában is más a természettudományok, vagy akár az idegen nyelv tanitásával foglalkozó tanszemélyzetnél, mint egy gazdasági tanszék, vagy különösen filozófiát oktatókiálJVz utób­biak között is további különbségek vannak, stb. Ka tehát az Egyetem egész oktatói állománya ideológiai képzettségének szín­vonaláról helyes képet akarunk nyerni, akkor nem állitható fel valami egységes mérce, hanem azt kell megnézni, hogy a különbö­ző tanszékek oktatói saját tárgyuk jellegéből folyó ideológiai követelményeket mennyire közelitik meg. /I'gy pl. a Matematika Tanszék dolgozóinak ideológiai felkészültsége nem Ítélhető meg a Politikai Gazdaságtan Tanszék oktatóinak ideológiai felké­szültségéhez v§ló viszonyában, de még az Egyetem átlagához való viszonyában sem, hanem, mint fent emiitettem, e tárgy kivánta követelményekhez és mondjuk egy más egyetem matematikai tanszéke oktatóinak ideológiai felkészültségéhez viszonyitva./ A tanszemélyzet ideológiai felkészültségére vonatkozó, rendel­kezésünkre álló ismeretek ilyen differenciált értékeléséből ju­tottunk arra a megállapításra, amit fentebb olvashattunk, hogy oktatóink ideológiai felkészültsége egészében véve kielégítő. Ebből viszont az következik, hogy az ideológiai, politikai fel­készültség ás szilárdság aránytalanságán belül ^Jfő^robléma - megint a tanszemélyzet egészét tekintve - az Tde ologiai-poli­tjk ai s zil jrds ág e lmarad ása a fe 1 ká s z ülts ágto T.' E z~erTa le g e 1 •­sorendu feladat alTTdeoTógiai, politikai szilárdság fokozása, annak elérése, hogy az oktatók a már jelenleg is meglévő marxis­ta ismereteiket•érvényesítsék is a munkában, oktatásban és ok-' 4 tatáson kívül egyaránt. Különösen fontos ezt most hangsúlyozni, amikor oktatásunk korszerűsítése közvetlen napirenden lávő fel­adat amelynek munkája során már kezdetben is lényegesen javít­hatjuk tananyagaink világnézeti nevelő erejét, ha első lépésként a már meglévő ideológiai felkészültségünket maximálisan haszno­sítani törekszünk. Ez természetesén nem sár j a ki, sőt- feltételezi azt, hogy ezzel párhuzamosan felkészültségünk színvonalát is emeljük, ami egyéb­ként már meglévő ismeretelnköt tovább szilárdítja. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom