Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 22. - 1. A belkereskedelmi áruismereti szakbizottság jelentése. Előadó: Dr. Szelepcsényi Lajos - 2. Az Egyetem ideológia helyzete. Előadó: Dr. Bedő Gyula
^rdokeb c n. _ Erezhető G-n fokozódott az oktatáson keresztül történő • n-ovélőmunka megjavítására való törekvés. Tobb tanszékünk és különböző mozgalmi fórum e kérdéssel kapcsolatban szinvonalas vitát rendezett. Többnyire eltűntek már-azok a nézetek, - ha egyeseknél lehet is még maradványaival találkozni, amelyekkel szemben természetesen továbbra is vitatkozni kell - amelyek a tudományos, oktató ás nevelőmunka egymással való szembeállításáról, vagy az oktatás automatikus nevelőerejének elegendő voltáról, vagy az érzelmi nevelés felcslcgességéről, vagy az oktatók oktatáson kivüli nevelési tevékenysége szerepének tagadásáról és a vizsgákról, mint a tanulásra való londités ogyot len eszközéről, stb. szóltak. A tananyag ideológiai nevelőere^ének javitásával kapcsolatos vitákat tartottak a szakbizottsági munkálatok során, a korszerűsítés teendőinek megjelölésével összdfüggésben, valamint a nacionalizmus elleni harc fokozásával kapcsolatos tanszéki értekezleteken, A jegyzetek, illetve tankönyvek egészének vagy' egyes fejezteinek ideológiai tartalmát illetően is emlitésre méltó vitát folytatott pl. az Ipargazdaságtan Tanszék a készülő' tankönyvének hat fejezet-érői, Fejezetenként vitatta meg a matematikai Tanszék első féléves matematika anyagát. Hasonló v.iták voltak még a Statisztika Tanszéken, a Politikai Gazdaságtan Tanszéken, a Külkereskedelmi, a Jogi, a Népgazdaság Tervezése Tanszékeken, stb. A.nacionalizmus elleni harc oktatáson keresztül történő fokozásával kapcsolatos teendőkről szóló viták sorában mindenekfölött., a Gazdaság-történeti ás a Gazdaságföldrajzi Tanszék vitai, említendők, amelyek - de különösön.az olső - számos olyan kérdésfelvetést tartalmaznak, amelyek több vonatkozásban segítséget jelenthetnek más tanszékek ilyen irányú feladatainak^ helyes kijelölésinél, is. A nacionalizmus -olloni harc-..fokozása szempontjából jelentős előrelépés, hogy a Filozófiai Tanszék kollektív tudományos .kutatómunkájának középpontjába állította a nacionalizmus kérdéseit. Ez a munka.már megindult és a közeljövőben tanszéki köreteknél szélesebb körű egyetemi vitára is alapot nyújtó eredményekre lehet szárai tani. Az előadásokról és szemináriumokról komoly áttekintésünk nincs, de a KISz-on keresztül hozzánk oljutott hallgatói vélemények szerint és a tanszéki munkatársak, valamint a PB tagjai egy részének viszonylag kevés személyes tapasztalata alapján ugy tűnik, hogy o foglalkozás ideológiai-politikai tartalma is javult. Hasznosnak tartjuk ebből a szempontból a Tudományos' Szocializmus Tanszaknak azt a'gyakorlatát, hogy előadásai jórészét tanszéki 'értekezleteken időről-időre megvitatják. Ehhez ^hasonlóan az is fejlődést mutat ezen a téren, hogy a Filozófiai, a Tudományos Szocializmus Tanszék vezetői elég rendszeresen, a Politikai Gazdaságtan, az Ipargazdaságtan, a Gazdaságtörténet, a Külkereskedelmi, a Számviteli, a Népgazdaság Tervezése ,§s. a Nyelvi Tanszékek vezetői, illetve, munkatársai kevesebb rendszerességgel ugyan, de időnként szintén látogatják /ki-ki a saját tanszékén belül/ egymás óráit és annak világnézeti- nevelő hatását is általában megbeszélik. A többi tanszéken azonban az ideológiai munkával való foglalko-
