Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. szeptember 8. - 1. Az Egyetem 1959/60. tanévre szóló munkatervének megvitatása. Előadó: Dr. Háy László - 2. Az 1958/59. tanév államvizsgáinak értékelése. Előadó: Dr. Sásdi István - 3. Világnézeti Nevelési Bizottság felállítása. Előadó: Dr. Háy László

• áll&mvizsgatárgy* Kínálkozik olyan megoldás, hogy a tudományos saoci lizmu legyen a deklarált éli mvizsgatárgy* de a vizsgákéra éések összeállitasa olyan legyen, hog> aeoaaeaeaoon próbára tegye a hallgató fiiozáflai. de főlog a történelmi mstcri Hamuval kiíp< latos ismereteit is. Ilyen kérdések kiöolost<aa a vizagástiitékra nagy feladatot r6, de ©egoldható* Hangoztatja, hogy as eddigi tapasztalatok szerint tervszerűbben és kötelezőbb iorcában több h. nappal az államvizsga előtt kellene elkezdeni as államvizsga céljából v.lé fogailkozást.Legalább 8-10 órát kellene beiktatni arra, hogy megielelő formában elő lehessen kéeziteni a hallgatókat as állsmvizfígára. Ha kötelezzen nem* 1 hot negoldani ezt as el feéftSitct, Biíg kell próbálni e fakul t:>tiv tn..,ol< ~t* Bejelenti, hogy eredményes kísérletet folyt ttak a tételhuzásn Jc és a komplex kérdésééi só szemek összekapcsolásával. A viz. gázé egy kérdést hozott é» felelete után látszólag kötetlen beszélgetés kezdődött, amelynek -órán a tanár a hallgatc j rtasságát vizsgálta meg az anyag egysében. » 1 1 c s e k öenő szerint a tapasztalat azt sut^tj^, hogy helyes , két tárgyból egyszerre vizsgázni* Az idén azonban megzavarta a hallgatókét aza körülmény, hogy x későn szereztek tudomást arról, hegj ilyen formában kell majd vizsgázniok* Helyesnek trtja azt az elgondolást is, hogy a negyedévesek as utolsó félévben több azüaetat k pjan^k az Államvizsgára v^ló felkészülés érdekében. de a|t kor ssé&olni kell azzal, hogy a második félév az eddigi 12 hétről 10 hétre csökönné ezeknél a hallgatóknál* ^nnél a megoldásnál hasznosabb lenne a 8. .élévl vizsgáknak lehetőleg teljes megszüntetése* A tételek húzása eellett foglal állást, *sert ebben azesetban is let et olyan kérdéseket feltenni a vizsgáztat s során, amelyekből a vizsgáztató meggyőződést szerezhet a viSLgázt tényleges tudásáról. zenklvtil a húzásnak megvan z az e!5ny«§ hogy a vizsgást) n-m érzi, hogj a vizsgáztató vslc azemben megkülönböztetett bánásmódot alkalmas* a á s d i István bejelenti, hogy a di.lOK muafca rendszeresítésének bevezetését nem olyan értelemben vetették fel, minth j vasolnák annak bevezetését* A képzés 1 idő öt évre való felemelésével kapcsolatban vették be as élőtsrje ztésbe ezt a kérdést, miután zonban tudom st szereztek arról* ho«y az ötéves képzés egyelőre nec aktuális, nem tettek bevezetéséra j vaslatot, de bent hagyták az előtér festésben, sert más helyeken Is felvetődött* Xeljes mértékben egyetért azzal, hogy továbbra is tételhúzás legyen. de a tételekét komplex módon kell elkészíteni* Xapa&stalata szerint is az államvizsgák egy napon való letétele a szaktárgyak ekintetében talje^n beválta iroblénája van az általános szakos hallgatók szempontjából. széknél aehésn«k tartáa az áll^avizagán k izt formáját, hogy egy napon kell vir.'gízniok aépg; zasság tervezéséből ét köze zdasági elméletek történetéből, ^gitélése szerint az általános kozgssdasági szakos hallgatók esetében egy nr$on kellnae as áll mviasgát t rtani filozófiából és politikai g&zdacügtanbél ét két különböző npon a közgazdasági elméletek történetéből, illetve népgazdaság tervezéséből* tehát ezeknek a vizsgázóknak három napos lenne a vizsga. ülismeri, hogy késén tudatosodott a hallgatókban as államvizsga uj rendje, de amikor sár tudomást szereztek erről, sok hallgató aég