Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

- a lenne a vizsgáknak nagymérvű csöküan ése aa olyan tárgyakból, amelyeknél -zeminárium aiu H a á s z Árpád km^sulyozau f ho±y a >zakosi ous kérdésit ss^ze kell kapcsolni az oktatás nivejának emelése /el« Aa első evoen nem laaet a hallgatókat szakositani, merfmé fogalmok sincs, care ¿éoez aa Sgyetesu üindaat, -üdt a reform élői., lehetetlen ug/ .ugreiugt ni, üO izonyos időt ne adjunk a2 oktatóiinak a h

alIfc

ft

tók meglsmeé'ors és a teOl&IÓkmk * tájéinrnMaj&m A Második :... e Au*. a- liga tókat flór lenet érvekkel irányítani.'kegjegjai. hsgy az általános szakkal kapcsolatban a huzavon . azerc következett bo

f mert nem volt Ov^a aa egyenrangú válogatásra, ezért a második és a liarmaciik évben k ett átcsoportositgataai. P a c h Ssigmond Pál has&saűj&zsa, hogy rendkí vül lontos aa alapozó elméleti tárgyaknak, a marxizmuj-leniiiizmus táxgyainak 4- a aardLznu ;-d-nájiizaus targm-^ul érintkező uáivyajmaJC ...iv.pos vizsgálata Jelenleg sok az átfedés köztük, -.mi nem a tárgyak alaposaob, mélyebb tudását segiti elő, hanem ellenkezőleg, aat mondják a hallgatók*, ezt már hallottuk, ezael nem kell törődni, i<y aztán egyik tárgyas! s ja tanulják m ji alaposaxu Az okok aa oktatási mó-saerek színvonalának egyes rogyatékojsásaiban, a áallgatók tanulási i'OQratéko aáLoibu&, az érintkező tárjak tcaaatikájónak nem kellő összehangoltságában rejlenek« Oaükságes oln^ ezt a kérdést egyetemi va^y felsőbb szinten egvizs-dlni, aert a tapasztalat ast mutatja, ho^y a szakbizottságok erre nem gadnak kellőképpen kitérni* n_a ez all ofiködésük középpontjában« A megoldás leiietne egy külön bizottság, va^y az« hogy a tudományos szoc£oi:*smu^-bizotú ág, amely felvetette ezt a ¿érdest, fogná ö,,sze a problémát« 3 e r © n d Iván ezzel kapcsolatban bejelenni* hogy & kari Tanács üőgvizagálta a szakbizottságok edűLgi mtikölését és megállapít*tta, tegjr az alapozó tárgyak vonatkozásában sauíiféle észrevétel t nem tesznek, lényegében csak a szakképzésre terjed ki a figyelmük* Bognár József aa Álalános Kar javallatával kapcsolatban - hogy tudniillik a III« évben kezdődjék a szakosítás - megállapítja, ho ,:/ ez már csak azért sem valósítható meg. ¿jert maris indul az 1« évben e

: y csomó speclal_záció,- matematikai, áiAlsmeretl, illetve tüCimolégiai az ipari és a kereskedelmi karon, aarárspecializáció - tehát már ekkoa szelektálni kell« As igaz, hogy nagyon nehez lenne eldönteni, alkalmas-c valaki lc éven korában arra, hogv tudósnak neveljék« iuzt a nehézséget azonban áthidalja as előterjesztő -aaü az a javaslata, hogy az 1« év után az edoiginél szabad mo,-gás legyen az egyik szakról a má. ikra való á tmenet tekintetében«, úle^állapifcja- hpgy IS általánsa szakos hallgató van, nem lehet erre a ki^ létszakra alapozni aa e^youemi oktatást, inkába azokat a módszereiét kell me._..&ere..ni

t amelye-aajl a ¿í?C-es I lótasáaból a le smegayug ta tóbban lehet kiválasztat, a 18 főt, - á nyelvtanulással kapcsolatban véli, azok, cJdLk a II« é, vé én OJ-OSZ syelvből legalább jóra vizsgáznak, a Ili« óvtől taauÜaatnaJC harmadik nyelvet. Helyesnek tartaná, ha a Gazdaságföldrajz t uo— sók szaoonként specializálná oktatási aaygát« iá 1 n d k ezzel kapcsolatbon me^je, yai, iiogy az 1« évb m min en hallgatónak ugyanazokat az islereteket kell n.ujtaai, ezt követően lehet kulon ¿sollégiumokat tartuni a különböző azafcoeokaak» 9 a«£rA a s ideológiai tárgyak oktatásával .kapcsolatban az S-Oa-bon szerzett tapaazualatait isa*;rfcSti« Ott a: la oló ii x — gyuit oktatása aa első három évb~n Jor énik, a ne yedik óVi«n ilyen * oktatás nem folyik, azonban a szak jellegének aegf©lelően foglakoz-