Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. december 23. - 1. A MSZMP VII. kongresszusának határozataiból folyó teendőink. Előadó: Bedő Gyula - 2. A levelező hallgatók tananyagának problémái. Előadó: Sásdi István - 3. Jelentés a mérnök-közgazdász szak felülvizsgálatáról. Előadó: Szakasits D. György - 4. Javaslat a hiányzó szakbizottságok tagjaira. Előadók: a dékánok

- i peciif, csak. iiat évvel később. Miután niiae,. olyan re»á«lkeses, aaoly elöirná, aiiyeaa ininiiakörbeia kell egyetemet végzett közgazdaszt alkalmazni, ez azzal a veszéllyel Járhat, hogy az eddigi e joiél liseba losa az érdeklődés az egyetai színvonala icbsgasdaaésl pályák ixáipíf, tekintettel am, hogy a közgazdasági ceehniicus szinte behozha&atlan előnyt szere* anyagi vonatkozaaban £4-25 éves korában, amikor az egyecemet végzett icözgazdász éppen inául pályáján. Péter üjór^y egyetért Stlosek elvtárssal, még akkor is, ha jelenleg ao*.al na yobb a kereslet az egyetemet végzett közgazda sok iránt, mint a kínálat. Segítséget jelentene, ha az Országos Tervhivatal, Ft fcközpont megfelelő osztály, egyes róhatóságok kimondanák, hogy csak egyetemet végzett közgazdászokat alkalmaznak. ülnök rámutat*az JS^yetem vezetősége kéezitett egy uörvtotervez etet egyes állásoknak egyetemi közgazdasági képesl eéshez kötéséről* est a -Inisztériua tanulmányozta i... Az L^yetea nem erőltette aegjelenését, mert nvsa tartotta időszerűnek oly^n körülmények között, uaikor a népgazdaság 600 egyetemet végzett közgaz daszt kér és csak 200-at Idaet rendelkezésre í>oeaátani. Peter elvtárs javaslatának megvalósítására nem kall külön intézkedés, máris az a helyzet, ho

0y' m Q^jft&ó szervek csak e_yeteuet végzett közgazdászokat vésznél: t<L*lk oktatási időnek meghosas,..bbouasa vólecéiye azejdteit inká b arra og vezetni, hojy a délelőtti hallatok ^zárna csökben? viszont a levelező hallgatóké emelkedik majd. Az Sígyetewi Qííanács ugy hatái-oz. bogy a uüvelődésügyi Mini zte-iumnak jav soljas a „eíosa ~uársad«.lmf l.ag hasznos munká"-ró szóljon. hozzáfűzve, hogy a lehetőség szerlat fizikai munkára kell a jelentkezőket küldeni. Jiolnár elvtárs tájékozttása után a pontozási rendszeri*: vonatkozó javaslat elmarad. A U/2. fejezettel kapcsolatöanj László Imre Hangsúlyozza: a reformnak arra kellene törekednie, hogy akik az ágyetemre akarnak merülni, a középiskolát végezzék el. Erre a középiskolai rendszer kiterjesztése - dolgozók iskolája stb. számos lehetőséget nyújt. a e r e n d Ivan csatlakozik László elvtárs véleményéhez. A fejezet első bekezdése megtéve- ztőí ugy vünik, hagy a délelőtti hallgatókra is vonatkozik. Megismétli az Altalános Kar javaelatátt ne csak-a külkereskdjclmi szakra, hanem bármely szakra felvett, de munkára küldött hallgató tanuljon ox-osz nyelvet heci két óraban. •r Deák Károlyné csatlakozik 3ex-end elvtárs javaslatámoz aboél a meggondolás bol, hogs az elofelvétel szakosítás nékul történik, tubát nem nyer lerög^itést, hogy a hallgató később külkeeeskedt&i zsákos, vagv iparszakos le ,z-e. A nyelvoktatást eseti,-g a matematiKai oktatás rovására is lehetne emelni, aert érzése sz rint a matemetikára terveze tt ide kissé eok. B o g n ár József jamaolja, hogy a felvett, de egy éves munkára küldött vidéken tartózkodó hallgatók ilyen iíányu .éozése ne levelező uton, ne budapesti konzuluaciók tartáséval történjék, na nem jó közgazdasági technikumokhoz kell kapcsolni őket, cdaelyek közel esnek tartózkodási h lyükhöz. Kerékgyártó .-leméi szerint is nehézkes lenne a levelezési forma. A marxizmus-leninizmus alapfogalmaival a a a yei pártbizoctságok meg tudnák ismertetni a vidéki hallgatókat.