Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
törekednünk, hogy n munka nint ninden érték teremtője fokozatosmindnyájunk elsőrendű él '^szükségletévé váljék. Emellett' n v.i szobád szem. elől tévesztenünk, hogy a kon-ronista néz tele a kommunista erkölcs a tőkés rendnek az emberek tudatában és cselekedeteiben élő csökevény.ivei vivőt t harcban szilárdul neg és épD-.-n harcban kell t-ljds mértékbin érvényr- juttatnunk kommunista eszméinket. A szocialista forradalom győzelme; döntő lépést jelent a testi és sz-éLl ni munka között létező és a tőkés korszakból öröksedbe kapott ellentét megszűnt-tós re, A szocialista orczág vpités s~<rán a munkások és porasztók munkája alkotó munkává válik, an-lyet a műszaki tudományok f-^l.sztésére irányuló tudatos igyrk-z jt a munkát rm lék- nyseg növeléséhez v-zetö uj utak k-recése jellen z.. Fokozatosan eltűnnek a nehéz tc-sti munkát igénylő foglalkozások és uj hivatások támadnak, a?.u lyek sokk»l magosabb fokú képz-ttségot kivannak meg. A dolgozók löké szitáso különösképpen ped ig az ifjúság nevelése szánba kell, hogy Vegye n fejlődésnek cZ-.-ket az ismérveit, id. jébeh reagálnia kell rájuk ós ezz^l- hozzá kell járulnia a testi és szellemi munka között fennálló különbség megszűnt..téséhez. Ezáltal nemcsak i inden gyes egyén sokoldalú fejlődését segiti elő, h-n n egyben az egész társadalom gyors fejlődését is. Iskolaügyünk építésében a fiatalság szocialista nevelésének fejlesztésében 194-5 különösképpen pedig 1948 februárja után nagy sikereket értünk el. Megszüntettük a kétvágányú polgári iskola rendszert, amely á polgárság gyerekeit előnyben rész sitette a munkás- és parasztgyerekek rovására és lehetővé tettük egész ifjúságunknak, hogy alsóbbfoku középiskolai képzettségre tegyen szert és ennek alapján további képzettséget sz-rezz'-n a felsőbbfoku iskolákon. Lényegesen bővítettük a közép- és főiskolák hálózatát. Különféle tarw folyamokat, iskolákat létesítettünk a dolgozók oktatására rendes foglalkozásuk mellett. A felsőfoku"i«kolákon megnőtt . a munkás- és paraszt családok gy-rmek-inek száma, A n<- velés és az oktatás tartalmát tudományos alapra h- ly. ztük. A ré... gi polgári iskolával sz-mb-n m-gjavultak a n volő és oktatómunka rednényei, E kétségtől n eredmények m-llett a n vdés és oktatás munkájában komoly hibák is tapasztalhatók, A 1 -gsulyosabb az, hogy az iskola -lszakadt az élettől, az ifjúság nevelése ós oktatása -^Isz-kadt a t--rlelőmunkától, Ezért az iskoláink adta műveltség jel-ntős mértékben v-rbális, elméi, ti jsllogü, kevéssel járul hozzá a diákság általános fejlődéséhez, az életre, a szocialista társadalomban végzendő munkára va.ló előkészítéshez, tíz nfelül gy-rek,inket, fiatalságunkat túlságosan megterheli az iskolai munka, mi áldatlan Hatással van f jlődésünkre. Mindez a felnövő nemzedékek fejlődésének j lantos egyoldalúságához v zet, ami ellentétben áll társadalmunk követelményeivel és szükségleteivel. Az előttünk álló feladatokból társadalmunk fejlődésé ne& alapvető irányzataiból uj követelmények következnek, atlölyeket az oktatás értelmezésével és j.Hegével szemben támasztunk. ' ' . * • " * *
