Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
^ hallgató szorgoskodott a laboratóriumokban, sokféle 1 ártasságot szerzett, begyakorolt mindenféle, az előadásokban közölt anyagot, számos szemináriumi, rftsjd évfolyam és diploma-dolgoz ° t ot készített, de legnagyobb reszt fiktiv témákra,.melyeknek kevés közük volt a gyakorlati feladatokhoz. Vagyis rz oktatás nem állt °zervss kapcsolatban a termeléssel. Hasonló volt a helyzet a nem ter: .el6 szakik tanulásánál is. Elküldtük tanárjelöltjeinket fiz iskolába az órák ne ah° Ugat ás ára, ők ma '-k is végeztek tanítási gyakorlatokat, de nem ismerkedtek meg kellőképpen iskola működésével, mivel ~ z az idő, melyet az iskolákban jövendő munkahelyük rm : ismerése céljából töltettek, nem volt elegendő, Síért a sz• ;oináriumokban és a gyakorlatokon végzett munkáik is csupán "z elmélet síkos talaján mozogtak s nem fakadtak az iskol~ mélyebb és közelebbi ismeretéből, S igy volt ez más tanulmányi szakokon is. A a iskola ~z ál^t szerves összekaa csoí-ö.Q m. gköv ételi, hogy a hallgatók t r> elési stb. gyakorlatai a lehető legszorosabb kapcsolatban legyenek az íizenekkul s hallgatóink jövendő munkahelyeivel, Mi'ofc a teromlomunk" esetében, a t ,rr :-é ási gyakorlat tekint-, tébon n<;m leh..t minden főiskolára nézve egységes séma szerint eljárni. Ez azonban nem jelenti azt, mintha nora kellene kitli«nü.nk a főbb elv eket, melyeke t érvényősitönünk kel1 ebben a kapcsolatban. Mint ahogy helytelen volna azt a t írnélónunkát, r lyet a h"llg"tók a "nulladik", a főiskolát rv. gela^ö évb.-.n végeznek, ugy fá fogni, mint a gyakorlattal va lc k-pcsolatot, ugyanugy durva hiba lenne, na assel a gyakorlattal való képcső' atot,. tk.J -re » főiskola képze, ugy fognánk fel, mint egy plusz évfolyar ot, rea-bu a ball agtok pz elméleti vagy e yéb iskolai •óloké"»ités ut án kerülnek. Egyszerre két hib át követnénk el. Az élettel v*-ló sz rves kapcsolat helyett csupán a hallgatók .izemi /termelési/ gyakorlatának az iskolához v^ló gépies hozzákapcsolását érnénk el. Másodszor pedig: nem hajtanánk végre a főiskola átsz rvezését ° gyakorlattal való kapcsolat szempontjából. Az átszervezés azonban nem állhat meg csupán oktatis szervezeti fornáinn'l, fte be fog hatolni az isiről" nevelési rendszerébe is tartalmi és módszertani von-tkozásban, Meg fogja köv-telni az oktatóktól, ho:g r ok is a legszorosabb kapcsolatban lugy nek tudományos munk-áss lg révén is az illető gyakorlattal. A gyakorlat int- nziv és f»lynmntos ne 'ismerése nélkül nai lesznek képesek komolyén teljesiteni pedagógiai és tudományos feladatukat, A gyakoriatt" 1 való kapcsolat n-em csupán azokkal a szakfeladatokkal i a mert ti m ,g a hallg-t ókat, . y éknek a m.goldásában majd részt fo. nek Venni, mihelyt kik r'Cltok a főiskoláról, nem csupán arra teszi m-jd őket képesség, hogy helyesen használják fel az elméletet, fcrneU m. gisre. rteti öket r Z ( /.~ász gazdag szociális, gazdasági és politikai problematikával is, smcly jövendő hivatásuk szerves részét képezi, A hallga-bélaiak n .,g kell isnerniök az olyan problémákat, mint pl, a t rmeléfi t rv teljesítése ás összeállítása, már tanulmányaik alatt meg kell isnerniök az m^g- ás tsgyéb tartalékok feltárásának útjait, általában mindent, ami °z anya.g^ az energiatakarékosságot szolgája, s mind nzt a tényezőt, ani elősegíti a riunk"termeiákenysé- t. Mit h"szn'.l a mérnöknek, h° elméletileg jól kápz tt és kiismeri rr át a sa. rkesztési f--ládátokban, de idegen sz áriára a mi raunkaversónyünknek r:int "z eg"ik fontos munkam<-dszérnek a problematikája.
