Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. november 24. - 1. Egyetemünkre való jelentkezés előmozdításának tervezete - 2. A szakok, illetve tanszékek vizsgálatára alakuló szakbizottságok munkaprogramja - 3. A felsőoktatás továbbfejlesztésének fő kérdései - 4. A disszertációk megírására szolgáló tanulmányi szabadságok 1960 első félévében
felvétel során előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik már bizonyos időt töltöttek a gyakorlati munkában. 2 3, cik k. Elengedhetetlennek tartjuk az esti és levelező képzés minden eszközzel való kiszélesítését és megjavítását, az esti és levelező felsőoktatási intézmények megerősítése, a nappali főiskolák mellett működő esti és levelező ta~oJaa'tok' hálózatának továbbfejlesztése révén, valamint közvetlenül a nagy iparvállalatok és mezőgazdasági üzemek mellett szervezett esti és levelező főiskolai tanfolyamok segítségével. cikk . A mérnökképzésben az oktatás termelő munkával való összekapcsolását""ugy kell megszervezni, hogy a diákok termelő munkája hozzájáruljon jövendő szakmájuk lehető legjobb elsajátításához és lehetővé tegye számxjkra a termelés technológiai folyamatának következetes tanulmányozását. A műszaki főiskolák többségében az oktatásnak'termelő munkával való összekapcsolását a legcélszerűbb az első két évfolyamban az esti, vagy levelező képzés formájában megvalósítani e Számos szakmai ágban, ahol a hallgatóknak eleinte bonyolult elméleti tantárgycsoportokkal kell megismerkedniök, s ezenkívül komoly elfoglaltságot jelentő laboratóriumi gyakorlatokon kell résztvenniök, az első két-három évben a legcélszerűbb a képzést a termelő munkától elválasztva végezni. Azután gondoskodni kell arról, jjogy a hallgatók egy éven át mint állami alkalmazottak közvetlen a termelésben, a laboratóriumokban és a tervező irodákban dolgozzanak. A felsőoktatás rendszerének tökéletesítése során komoly figyelmet kell fordítani az uj technikai ágazatok, a tudományos és a tervező-szervező munka által igényelt ménrckkáderek kiképzésére. 31. cikk . A mezőgazdasági szakemberek képzésében az oktatást nagy állami gazdaságok mállott létesített intézetekben kell folytatni, amelyeknek komoly minta-tangazdaságaik vannak, s ahol a mezőgazdasági munkákat maguk a hallgatók végzik el. A szakemberképzésnek tekintettel kell lennie az ország egyes övezeteinek gazdasági igényeire; a termelőmunkát pedig a termelés szezon-jellegének figyelembevételével kell megszervezni, ^32. ci kk . Elengedhetetlennek tartjuk az egyetemi képzés továbbfejlesztését is, különösen a matematikai, fizikáig biológiai ás kémiai tudományok uj ágainak müvelésére képzett szakemberek számának jelentős mérvű növelését, a hallgatók elméleti és gyakorlati képzésének erősítését, és az egyetemek feladatainak jelentős mérvű megnövelését a természettudományok és a humán tudományok legfontosabb problémáinak megoldásában. Az egyetemek teljessé tételét és az oktatás munkával való összekapcsolását ezekben az intézményekben ugy kell megszervezni, hogy a * hallgatók az oktatás folyamatában jártasságot szerezzenek szakmájuk gyakorlati munkájában is, a humán tudományok szakembereinek pedig /a közgazdászoknak, filozófusoknak, jogászoknak, stb./ ezen kívül legyenek bizonyos tapasztalataik a társadalmilag hasznos munkában. 33 . cikk. Elengedhetetlennek tartjuk a pedagógiai főiskolákon és az egyetemeken folyó nevelőképzés megjavítását is. Szélesebb körűvé kell tenni az elemi iskolai tanítóképzést, tekintettel arra, hogy a jövőben teljesen be kell fejezni az áttérést a főiskolai nevelőképzésre, illetve az iskoláknak főiskolai képzettségű nevelőkkel való kiegészítésére. I-eg kell szervezni az agronómia, az állattenyésztés és a technika és