Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. október 28. - 1. Az Egyetem működési szabályzata / tervezet / Előadó: Dr. Sásdi István - 2. Az Egyetem 1959/60. tanév munkaterve III / 2 /. pontjának végrehajtása. Előadó: Dr. Háy László - 3. A Világnézeti Nevelési Bizottság munkaprogramja. Előadó: Vörös Gyula - 4. Tájékoztatás a tudományos ülésszak szervezéséről / szóbeli tájékoztatás /. Előadó: Bognár József - 5. A nevelőtanárok munkájának tapasztalatai. Előadó: Dr. Meisel Sándor - 6. A szakképzés bővítésének állása. Előadó: Dr. Megyeri Endre - 7. Javaslat a Tanárképző Bizottság felállítására. Előadó: Dr. Sásdi István - 8. Egyebek

- 4 akik a feladatot abban látják, hogy a nevelőtanár saját munkiját tegye bizonyos idő után feleslegessé.- Ez utóbbi álláspont értelmében ne i szükséges a nevelőtanár i rendszer 4 évre történő kiszélesítése, elégnek látszik az első két évfolyamon való alkalmazása* Ha jelenleg a kétéves neyeló'tanári rendszer mellett foglalunk is állást, szükséges hangsúlyozni, hegy a végleges álláspont kialakításához hosszabb időszak gyakorlati tapasztalatai szükségesek / III. A nevelőtanári munka tapasztalatai. Jelen előterjesztés keretében természetesen nem szükséges az ögyes nevelőtanárok munkájának részletes elemzése, s ezért csupán azon mozzanatokat kell kiragadnunk, melyeket a nevelőtanári munka elvi tanulságai, módszerének kialakitápa céljából fontosak. Legtöbbet dolgozó, legjobb nevelőtanáraink gyakorlata és álláspontja a neveiétanári munka módszerét illetően,igen lényeges eltéréseket mutat* A nevelőtanári munka helyes mádszereinek kialakítása szükségessé teszi, hogy állást foglaljunk jelenleg még altérő gyakorlat és felfogások között. Különösen érdekes ebből a szempontból. Bclézs Béla éá Dobrovits Iván elvtársak nevelőtanári tevékenységében fonnál ló különbség. Balázs Béla elvtárs rendkívül tudatos, lelkiismeretes munkával elsősorban arra törekedett, hogy már az I. évfolyam kezdetétől- megszervezze a hallgatói közösseget, kialakítsa annak formáit* E munka során részletesen szabályozta ás beosztotta csoportja hallatéinak tanulmányi munkáját, az egyes hallgatóktól tervszerű időbeasztást követelt, tanulószobát biztosított, s ott személyesen is ellenőrizte a hallgatók munkáját. A gyengébb hallgatok támogatására kisebb tanulócsoportokat hivott életre, s rendszeressé tette a munkaértekezleteket, amelyeken a hallgatók - e tanévtől havonta - megvitatják, értékelik munkájukat, sőt, határozatokat is hoznak bizonyos feladatok megoldására. E módszer sok pozitív vonást tartalmaz, s ki kell emelni, hogy a hallgatók tanulmányi munkájával Balázs elvtáss igen sokat foglalkozott,ami kétségtelenül hozzájárulhatott, hogy a csoportja az elmúlt tanév végén 3,9-es átlag tanulmányi eredményeket ért el. Kétségtelen, hogy a csoport belső élete is mutat eredményeket. Mégis, e módszerrel számos tekintetben nem lehet egyetérteni, hiszen abban tul sok 3 középiskolás elemet tirtalmazó előírás, kötöttség, amit a hallgatók néni vesznek minden esetben szívesen, - sőt néha komolyan sem - s ami a legfontosabb, a csoport munkájának ilyenmérvü megszervezése, mondhatni tulszervezéa, a formaid elemek túlzott előtérbe kerülése, végülis hátráltatja a nélkülözhetetlenül szükséges közvetlen kapcsolatok kiépülését, gyengíti a po.itikai nevelő hatékonyságot is./ - i t 4 6ol/4>!).1959-6o.Á.K.