Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. június 9. - 1. A Marxizmus-Leninizmus Tanszék munkájának felülvizsgálata. Előadó: Dr. Haász Árpád - 2. A tanszékek terhelése. Előadók: Péter György és Dr. Vajda Imre - 3. A szemináriumok kérdése az 1959/60. tanév tantervében. Előadó: Deák Károlyné - 4. Egyebek. - a./ Beszámoló az aspiránsok munkájának helyzetéről. Előadó: Dr. Szakasits D. György - b./ A mezőgazdasági áruértékesítés oktatásának megindítása. Bejelentés. - Deák Károlyné dr. - c./ Az 1958/59. tanév munkaterve teljesítésének értékelése. Előadó: Dr. Verbényi László - d./ Docensi pályázatok elbírálása
sz^rzott tapasztalatainkra utalvn, szükségesnek aut átkozik saját tananyag, jegyzetek kidolgozása. /A Filozófia tankönyv több " részletének"kiegészítése, illetve átdolgozása./ A csoport tudományos munkáj a még kezdeti stádiumban van. Pozitív jelenség, hogy' a filozófia történőt előadói az előadásaik tárgykörébe tartozó filozófusok munkáját általában eredőt i szöveg olvasása és tanulmányozása alapján adják elő. A csoportban meg kell kezdeni az egyes problémák kidolgozására vonatkozó részletkutatásokat. A Tudományos Akadémia"Filozófiai Intézete elkészítette saját terület én tervezett kutatási témák programját. Valószínűnek tartjuk, hogv egyik, vagy másik az oktatás fejlesztése szempontjából is fontos "téma, vágy ezek egyes részleteinek' kutatásába a csoport munkatársainak egy része is bekapcsolódhat. A tanszék és a szakcsoport vezj t";se A tanszék kő 1'önálló szakcsoporT5ól áll, ami a vezetés munkáját megnehezíti. A tanszékvezető maga is felvetette a tanszék kettéválasztásának lehetőségét. Le kell szögezni, hogy ha a javaslat perspektívában helyesnek mutatkozik is, mindaddig míg a két csoport egy tanszék keretében működik, a tanszékvezjtő felelős a csoportok munkájáért. Eddigi működésében onnok a felelősségnek a tudata alig tükröződött. A tanszékvezető a filozófiai oktatás tartalm i irányításában közvetlenül természetszerűleg nem vehet részt, munkájának túlnyomó r.sze a tudományos'szocializmus tananyagának központi előkészítésével kapcsolatos. A csoportra vonatkozó munkájának azonban politikai, altalános id ológiai kérdésekre kell kiterjednie és az ott dolgozók személyi kérdéseivel való foglalkozás elsősorban az ő feladata. Nagyobb mértékben kell foglalkoznia a filozófiai szakcsoport politikai munkájával, az egész tanszék és a filozófiai'szakcsoport politikai és ideológiai egységének megteremtésével. Ez az igény a szakcsoport oktatói részéről is felmerült, akik ugy vélik, hogv az egész tanszékre kiterjedő ideológiai és politikai viták elmélyítése'nélkül a kollektíva fejlődése kellő mertekben nem biztosítható. A szakcsoport vezetése szakmailag javult, de a csoporton belül nem elég tervszerű és kollektív a munka, nem elég következetes és állandó a csoport irányítása, az elméleti hibáktól való félelem egyes esetekben elméleti bátortalanságot szült. Az egyes munkatársak fejlődése nem egyenletes, jelentékeny eltérések tapasztalhatók. igyeseknél bizonyos elmaradás mut átkozik, másoknál az elvont, spekulatív tendencia veszélye mutatkozott meg, ismét másoknál a rutinmunka veszélye nérült fel. A szakami terén való eredményesebb munkának számos nehézsége van, amelyet a munkát .rsakn^k le kell küzdeniök. éész elvtárs a csoport vezetője megfelelő szakmai adottságokkal rendelkezik a szakcsoport irányításához. Az elmúlt két évben a csoport voz,tése azonban sem szakmailag, sem politikailag nem eléggé fejlődött. A szakcsoport nincs kellően összefogva, ami spontaneitást és individualista tendenciákat szül. Az'"irányitás, a kitűzött feladatok segítése és ellenőrzése nem eléggé'rendszeres. Ezért a végzett munka értékelése nem elég hatékony. A munkatársak kezdeményezéseit jobban kellene segíteni. . 379/25/1959.
