Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. június 9. - 1. A Marxizmus-Leninizmus Tanszék munkájának felülvizsgálata. Előadó: Dr. Haász Árpád - 2. A tanszékek terhelése. Előadók: Péter György és Dr. Vajda Imre - 3. A szemináriumok kérdése az 1959/60. tanév tantervében. Előadó: Deák Károlyné - 4. Egyebek. - a./ Beszámoló az aspiránsok munkájának helyzetéről. Előadó: Dr. Szakasits D. György - b./ A mezőgazdasági áruértékesítés oktatásának megindítása. Bejelentés. - Deák Károlyné dr. - c./ Az 1958/59. tanév munkaterve teljesítésének értékelése. Előadó: Dr. Verbényi László - d./ Docensi pályázatok elbírálása

nem tudjuk áttekinteni teljes egészében Egyetemünk munkáját, nem ismerjük a felmerülő problémák minden oldalú összefüggéseit. Ezt az -Egyetemi Tanács tudomására hoztuk, amikor e feladatot ránkruházta. Beszámolónk egyes megállapításai minden bizonnyal vitathatók. Elkészítésénél az a cél vezetett bennünket, hogy kritikai megjegyzéseinkitel segítsük a további munkát. Értékelésünknél a munkaterv ismeretét feltételezzük. A felelősök v és a határidő megjelölése onnan megállapítható. I. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ FELADATOK. Mind Egyetemünk vezetősége, mind az egyes tanszékek a tanév során az eddiginél sokkal nagyobb ambícióval, széles területen támaszkodva az oktatók és egyes adminisztratív dolgozók kezdeményezésére, fogtak hozzá távlati tervünk kidolgozásához. Az őszi félév majd minden Tanácsülésén szerepelt napirenden ezzel kapcsolatos kérdés."* A végleges fejlesztési tervet január 19-én küldtük fel á Művelődésügyi Minisztériumba. A fejlesztés tervének széleskörű vitára való bocsátása során sok hasznos ás jó javaslat, módosító indítvány született. Ezért a Tanács ugy határozott, hogy a széles körben való megvitatás módszerét a Jövőben is alkalmazni kell egyetemi, kari és tanszéki szinten egyaránt. Azonban az is kitűnt, hogy ilyen jellegű viták szervezésére, előkészítésére, a különböző bizottságot munkájának összehangolására különösen a munka beindulásának szakaszában az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Ezzel munkánk eredményességét nagymértékben növelni tudnánk, sokkal rövidebb idő alatt * tudnánk eredményeket elérni. Ugyanis előfordult, hogy egymással kapcsolatos kérdéseket tárgyaló munkacsoportok nem ismertek egymás nézeteit, álláspontjait, ezért a végső összehangolás nagy nehézségekbe ütközött. Ugyancsak meg kell említeni, hogy néhány, a távlati fejlesztés tervéhez kapcsolódó kérdés még a végleges terv elkészítésekor som volt kellőképpen tisztázva. Ennek oka azonban véleményünk sze:int az, hogy a Művelődésügyi Minisztérium e célkitűzésekkel kapcsolatos véleményét, határozatát rendkívül lassan hozta meg, sőt tudomásunk szerint egyes kérdésekben még a mai napig sem döntött. Ilyen kérdés volt pl, az egyes szakok és szakágazatok profiljának maghatározása, a képzés fő jellemzőinek tisztázása /tanárképző, elmélati szak, mezőgazdasági szak/. A távlati fejlesztési terv alapelveinek^ konkretizálását jelentette volna megfelelő tantervek kidolgozása, ^rre azonban nem került sor, mivel egyelőre nem történt döntés a képzési időnek 5 évro való meghosszabitásához. így ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy pontosan, részleteiben meg tudnánk határozni szakképzésünk egyes területein a konkrét feladatokat. Egyetemünk távlati terve a felsőoktatás távlati tervének kidolgozásahoz szolgáltatott anyagot; annak kialakítása céljából kellett sürgősen elkészítenünk. Számos területen azért nem tudtunk kellő konkrétsággal tervezetet készíteni, mert az egész felsőoktatás reformjának irányvonalát nem ismertük.