Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 11. - 1. Jelentés a Népgazdaság tervezése tananyag felülvizsgálatáról. Előadó: Dr. Ganczer Sándor adjunktus - 2. Beszámoló a Kereskedelmi és az Ipari Kar által felülvizsgálandó. tananyagokról. Előadó: Bognár József dékán, Dr. Huszár Géza dékán - 3. Jelentés az állami ideológiai oktatásról. Előadó: Vörös Gyula tanszékvezető docens - 4. A levelező tagozat tantervi javaslata. Előadó: Kováts Dezsőné dr. - 5. Javaslat a délelőtti tagozat tantervének módosítására. Előadó: Deák Károlyné dr. - 6. Jelentés az 1959/60-as tanévre tervezett gyakorlatokról és szakszemináriumokról. Előadó: Deák Károlyné dr. - 7. Egyebek

- és ezt a vitában részvevők jelentős része is támogatta, hogy anya­gunkban, ha röviden is, de mégis utalni kell a népgazdasági tervezés legfőbb elvi problémáival és a kapitalista országok tervezési kísér­leteinek kudarcával is. Egyetértünk azzal, hogy a fenti kérdéseket színvonalasabban kell tárgyalni mint eddig, de ugyanakkor vigyázni kell arra is hogy ne bocsátkozzunk ismétlésekbe. A gazdasági törvények­nek a népgazdasági tervezésben való alkalmazását illetően a vita fel­hivta a figyelruet arra, hogy ezt a kérdést a politikai gazdaságtanban tanultakra támaszkodva konkrétebben és a lehetőség szerint történelmi példákkal szemléltetve kell bemutatni* I c./ Többen kifogásolták, hogy a tananyag szinte kizá­rólag az éves tervezés kérdéseit tárgyalja a távlati tervezést pedig elhanyagolja. A távlati tervezés kérdéseinek elhanyagolása elsősorban azzal magyarázható, hogy a jegyzet még 1957-ben készült amikor'a táv­lati tervezés korántsem állott annyira előtérben mint jelenleg. A táv­lati tervezés kérdéseinek kezelése tananyagunk egyik leglényegesebb fogyatékossága amit a jövőben lehetőség szerint ki kell küszöbölni. Felmerült az c, kérdés is, hogy a távlati tervezéssel külön fejezetben foglalkozzunk-e vagy pedig az'egyes fejezeteken belül /az ipar, a me­zőgazdaság stb. tervezésénél/. xi vitában az az álláspont alakult ki, hogy a távlati tervezés kérdéseinek külön részt kell szentelni a jegyzetben és ezen kivül a távlati tervezés fő problémáit mindazokban a fejezetekben utal­ni kell ahol az indokolt /az ipari, és a mezőgazdasági termelés terve­zése stb. t a,/ Birálat érte tananyagunkat emiatt is, hogy figyel­mét egyoldalúan, csak a jelenleg örvényes tervezési és iranyitási mód­szerekre fordítja hem elég kritikus a jelenleg érvényben lévő módsze­rekkel szemben és nem mutatja be, hogy a jelenleg alkalmazott módsze­rek milyen történelmi fejlődés eredményeként, jöttek létre. A birálatot a tanszék jogosnak tartja és elismeri, hogy a jelenlegi keretek között is történetibbé lehet és kell tenni az anyagot, de rá szeretnénk mu­tatni arra, hogy a jelenlegi órakeretekkel és káderállománnyal ezt a feladatot nehezen és fokozatosan lehet csak megoldani. A tantárgy ke­retében mint ismeretes kezdetben szinte kizárólag csak a Szovjetunió,, a népi demokráciák, valamint hazánk tervgazdaságának fejlődésével fog­lalkoztunk és nem nyujtottunk megfelelő áttekintést az érvényben lévő tervezési módszer ékről. Ugy gondoljuk, hogy helyes irányban haladtunk amikor" a csaknem teljes egészében az egyes tervek főbb célkitűzéseit és eredményeit ismertető anyag helyett olyan anyagot dolgoztunk ki, amely képet nyújt a tervezés általános elveiről és módszereiről külö­nösen pedig a népgazdasági tervezés helyzetéről Magyarországon. Ezt a törekvést azonban csak ugy lehetett megvalósitani, hogy közben fokoza­tosan csökkentettük és végül csaknem teljesen 'elhagytuk a tervezés történetével foglalkozó anyagrészeket, hiszen ahhoz, hogy többé kevés­bé átfogó képet nyujtsunk a hazánkban alkalmazott tervezési módszerek, ről és tervezés aktuális kérdéseiről legalább egy évre van szükség. Ezzel kapcsolatban a terv oktatás másfél évre való felemelésének fel­merül és a tanszék létszáma emelésének szükségessége. f./ További vitapont volt a vitákon az átfedések kér­dése. Csaknem egyöntetű volt az a vélemény, hogy a program és a tan­anyag valóban csak azokat a kérdéseket•öleli fel, amelyeket a népgaz­daság tervezése keretében oktatni kell. Különösen megnyugtató volt amit az Egyetem Ipargazdaságtan, Statisztika és Pénzügyi tanszékének képvi­selői megállapítottak, nevezetesen, hogy a népgazdaság tervezése tan­anyag nem tartalmaz számottevő átfedéseket a szóbanfargó tanszékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom