Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. február 26. - 1. Az Egyetemi Tanács által kijelölt átfedési bizottságok jelentése. Előadók: Arató Oszkár, Erdős Tibor - 2. Az 1957/58. tanév I. félévi vizsgatapasztalatai. Előadó: Deák Károlyné
A bizottság véleménye szerint éppen ebben rejlik az átfedések kiküszöbö lésének módja. A nemzetközi külkereskedelem cimü tananyagban el s ő sorb a::: az imperialista országok je l előleg jl külkereskeAelmi p olitikáj ávaT,' " aa~e témával összefüggő elrieleii ~e"s gyakorr ati p roblém ákkal kell foglalkozna, kritikusan fel kell "döig ózni" a szép számmal negjelen8~polgári külkeres*kedelem-politikai szakkönyv eket is. Az 1955-ben megjelent tankönyv ezzel csak 14i- oldalon keresztül foglalkozik, Ezt a fejezetet nagyon erősen ki kell bővíteni. Ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni a polgári külkereskedelmi elméletek bírálatára és a nemzetközi gazdasági és külke reskedelmi szervezetek fejlődésének, e szervezeteken belüli ellentétek, ellentmondások ténybeli és elméleti elenzésére. Az 55-ös tankönyvnek ne] egészen l/3-át teszi ki mindezen fontos problémák tárgyalása^ holott helyes lenne, ha e problémák az anyag 2/3 részét ölelnék fel. Ebbon az esetben a politiaki gazdaságtan és a nemzetközi kereskedelem között mut; kozó átfedések minimálisak lennének, s az elkerülhetetlenül fennmaradó átfedések semmi esetre sem lennének károsak. ^^ A bizottság véleménye szerint a politikai gazdaságtanban is foglalkozni kell a kapitalista országok külkereskedelmi politikájával, nagyon tömören és elsős orban elmé leti síkon. Ez indokolt azért, mert a jelenlegi külkereskedelmi poli't'ika~szoros"kapcsolatban' van az imperializmus gazdasági szerkezetével, az egyenlőtlen fejlődé s törvény ével, a tőkekivitellel, az egyetem hallgatóságának csupán kis százaléka hallgat ja a külkereskedelempolitikai előadásokat, s minden közgazdásznak bizonyos áttekintéssel kell rendelkeznie a mai külkereskedelmi politikáról, s a mai tőkés nanzetközi gazdasági szervezetekről. Itt olyan átfedésről van szó, ami elkerülhetetlen. Másrészt a politikai gazdaságtan tanszék a problémát nagyon tömören, jegyzetben legfeljebb 15-2o oldalon keresztül tárgyalja, jjC I v Átfedések a nemze tközig politi ka i és gazdasági ismeretek és a politik ai gazdasagtan"jeg yz et között . ^ E két tanszék esetében sokkal jobb a helyzet. Nincs átfedés az egyes tőkés országok, valamint Kina gazdasági és politikai helyzetével foglalkozó "nemzetközi" jegyzetek és a politikai gazdaságtan jegyzet ^ között. Azért nincs, mert a nemzetközi tanszék politikai kérdések mellett az egyes országok társadalmi-gazdasági hefyzetének.történeti kialakulásával is foglalkozik, a gazdasági és politikai kérdéseket elsősorban orsúgónkén t tárgyalja, a politikai gazdaságtan tanszék pedig inkább gazdasági kér de sekkel foglalkozik, az esetek többségében több -országra, sőt az egész tőkés világrendszerre ált alán ositara. Az átfedések nagyon kpmoly valószínűsége áll fenn; azonban a jövőre nézve. A nemzetközi tanszék ugyanis "A modern kapitalizmus II. világháború utáni főbb kérdései" címmel előadáscikrlust tervez, sőt az„ előadásciklust a gyakorlatban részben meg is valósította. E soroz artban az állammonopolista kapitalizmus, újratermelési ciklus, a tőkés ipar szerkezete, a munkanélküliség, a munkásosztály elnyomorodása o. előadások szerepelnek. Az a probléma, hogy ilyenformán két tanszék tart ugyan arról a témáról előadásokat, hiszen a felsorolt előadások politikai gaZ' daságtan témák. A politikai gazdaságtan imperializmus csoportja telj es 335/4o/l958
