Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. október 28. - 1. Előterjesztés a külkereskedelmi oktatás öt évre történő kiterjesztéséről. Előadó: Bognár József a Keresk. Kar dékánja - 2. Jelentés a termelési gyakorlatok tapasztalatiról. Előadó: Deák Károlyné, az Okt csop. vezetője - 3. Előterjesztés a személyzeti munka megszervezésének irányelveire. Előadó: Karádi József a Szem. csop. vezetője - 4. Bejelentések: Tájékoztatás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségről és tudományos ülésszakról
A t*' liieg kell vizsgálni annak lehetőségét,vissza lehet-e állitani a régi 6 hetes rendszert,illetve más megoldás alkalmazható-e? 2/ A Kereskedelmi kar ugyanezen problémához kapcsolódva jelentésé ben felveti,hogy helyes volna,ha a hallgatók a második év végén is részt vennének egy hónapos gyakorlaton.Ez a kérdés elgondolkodtató. Korábbi tapasztalatok azonban azt mutatták,hogy a II. évfolyamot végzett hallgatóink még nem tanulták azokat a szaktárgyakat ,melyek ismerete az eredményes termelési gyakorlat előfeltétele ./1953-ban bevezettük a II.évfolyamot végzett hallgatók ré- * szére a 3 hetes termelési gyakorlatot,melyet elsősorban épen az lőbb emiitett tantervi okok miatt a továbbiakban nem alkalmaztunk. /Mindamellett az a javaslatom, hogy az 1958/59-es tanterv előkészítési munka során ezt a kérdést is vizsgáljuk meg. 3/ A külkereskedelmi szakos hallgatók termelési gyakorlatának esel leges növelése szorosan kapcsolódik a külkereskedelmi képzés 5 éves idejének problémájához, mellyel a félév során külön foglalkozunk. 4/ Külön probléma az ipar szakos hallgatók termelési gyakorlat® Az 1955-ös tanév óta az ipar szakos hallgatók III.évfolyam termelési gyakorlatán kivül a IV.évfolyam második felében 12 hetes /"V terme Ligj gy akorlato n vettek részt.Ebben az évben a jelSUlygl * IT.évfoly5torrs^nciigaT;ok részére ezt a hosszú termelési gyakorlatot - mely az egész II.félév tanulmányi idejét igénybe vette - és bizonyos mértékig nehezítette az államvizsgára való felkészülést megszüntettük* A tanszék azonban kívánatosnak tartaná rövidebb időre - a IV. évfolyamon is- a hallgatókat termelési gyakorlatra küldeni, amely alatt azokat a témákat tanulmányozhatnák a vállalatoknál, amelyek elméleti feldolgozásával csupán az ezen évfolyamon foglalkoznak. Javasolom, hogy ezt a kérdést érdemben akkor vizsgáljuk meg, ha az Ipargazdaságtan tanszék vezetője az ipar szakos hallgatók termelési gyakorlatára vonatkozóan -álláspontját az egyetem vezetőségével közölni fogja. 5/ A pénzügy tanszék jelentésében felveti, hogy a hallgatók -m:^ után a vizsgaidőszak után közvetlenül megkezdik gyakorlatukat -w az első napokban eléggé fáradtan dolgoznak. Ebben az évben az amugyis rövid ideig tartó gyakorlat idejéből sok hallgatónál több* napot vett el az utóvizsga. A tanszék javasolja, hogy legalább egy hetes időköz legyen az utolsó vizsga és gyakorlat megkezdése között. Ezen idő alatt a hallgatók témáik ismeretében már jobban fel is tudnának készülni a gyakorlatra, mely a vizsgájukra való felkészülés miatt a jelenlegi helyzetben akkor sem lehetséges, ha a témákat a gyakorlat megkezdése előtt jóval közlik is a hallgatókkal. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az ilyen formán létrejövő egyhetes szüret a hallgatóknak csökkentené a tulajdonképeni nyári szünetét és igy -különösen a vidéki hallgatóknálnem bizonyos, hogy eredményes volna. 6/ Az üzemi gyakorlatok folyamán a Számvitel tanszék hiányosságként tapasztalta, hogy a könyvvitel szakos hallgatók a vállalati tervezési kérdésekben nem jártasak. Véleményem szerint-minthogy ők ezt a tárgyat nem hallgatják-a jövő tanterv kidolgozásánál vagy külön tárgyként esetleg beállitható részükre egy röviditett vállalati tervezési anyag,vagy pedig a Pénzügyi tanszék a megfelelő szakanyagon belül- a pénzügyi t éren tulmenően-tárgyalná a vállalatok tervezési problémáit. A Bpest, 1957.október 15. Deák Kár olyné s.k. tanársegéd.. 70/20/b-1957.
