Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1956. november 17. /Csak jegyzőkönyv / - 1. Szóbeli beszámoló a legutolsó tanácsülés óta tett intézkedésekről - 2. Berei Andor és Ny. F. Horosajlov tanárok ügye - 3. Az Egyetem előtt álló feladatok megvitatása
F o garas István nézete szerint a Tanács legfeljebb néhány alapelvben tud megegyezni. Ilyenele: a világnézetek hirdetésének szabadsága, a tudomány nagyobb szabadsága. Emellett bizon os közismerten gyenge anyagot át kell dolgozni, a merev egyetemi rendszert fel kell számolni. Javasolja: alakuljon 3-4 tagú bizottság, amely a Tanács elé anyagot terjeszt a tóvábbi munkáról. Ve rbényi László nem helyesli est a javaslatot. Egy-egy tudománya zak képviselője monlja meg, mit akar ca in dini, ezért a munkáért ő legyen felelős.' Véleménye szerint legelső feli lat: az Egyetemet tudományos szintű egyetemmé emelni. « Orosz 'rpad javasolja egy ol^an testület létrehozását, amely a különböző t nszékelcen felmerülő nézeteket összegezi és ezt a dokumentumot lehetne a további megb széles alapjául elfogadni. R é c z e i Lásló rámutat: két olyan pont van, amelyen szilárdan meg lehet állni az Egyetem jövőjének kidolgozásánál. Az egyik: Magyarország a jövőben is a szocializmus utján fog haladni, a másik: ha rossz módszerrel is tanítottuk, ha nem ia engedtük érvényesülni az értékes ellenkező nézeteket, azért a mi tudományos nézeteink tidományos nézetek. A kérdés az, h gy ezt a tudományt milyen módszerrel kell tonitani? Véleménye szerint annak tervit kellene kidolgozni, hogyan kell oktatni a kapitalista társaialmi rendszerek politikai gazdaságtanát, a különböző szociol-'sta gazdaa'ígi rendszerek legáltalánosabb közös ismertetőjegyeit magában foglaló szocialista politikai gazdaságtant és konkrétan a --agyar politikai gazdas "gtant, mert Magyarországnak más, politikai gazdaságtan kell, ho r$y legyen, mint pl. Romániának, vggy Albániának, eg kellene állapítani, melyik az a 2-3 legfontosabb tudományszak, amelynek problémáit ki kell lol ózni és erre a munkára létesüljön egy bizottság. Dózsa László a T7. éves hallgatók nevében arról beszél, hogy a négy év alatt tanultak közül sok részlet elveszett. Kéri, hogy a t; nszékek számukra adjan k ki egy ö szefoglal^ó jegyzetet, amely a legfonto3;bb tudnivalókat tartalmazza. A II. félévben egy hónapot lehetne előadásokra szentelni, a tanulmányi idő többi részét pedig üzemi gyakorlaton tölteni. Szekeres Pál ugy látja, hogy az oktatók között a legszél r sőségesebb íAfetizmus és destrukció tapasztalható, olyan elvi kérdéseket kezelnek könnyedén, hogy az me$iökkentő. félreérthetetlenül tisztázni kellene, hogy az Egyetem oktatói kara a szocializmus építésének alapján áll-e, vagy a szocializmus kiárusitása alapján? Ezért lenne szükséges a profilt kial kit-ni, hogy ezen a téren a bizonytalanság megs zünj ék. M o 1 n á r Sándor rámutat: az ország sorsa, helyzete, minden bizonytalané ágban van, az ezzel kapcao .atos jelenségeket olyan negatívon megítélni^ mint azt Szakeres elvtárs tette, a vitaszellem kiölését j elentené. Fis c h e r Pál hangsúlyozza: sehol sem tapasztalta, hogy a nagy tömegekben bárhol is fel érült volna a k pit-:lizmus visszaállítás nak kívánsága. Az ifjuaág és a munkások sem ezért harcoltak. Ugyanakkor nem helyes a hallgatók előtt eltitkolni a nyugati irányzatokat, hanem meg kell magyarázni, mi • helyes azokb n, mi helytelen, mert edddig a hallgatók tévesen voltak informálva.
