Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. március 26. - 1. A doktori cím megszerzéséről és adományozásáról készült szabályzat terve. Előadó: dr. Huszár Géza dékán - 2. Javaslat az ideológiai oktatás kérdéseiről. Előadó: Markos György dékán - 3. Egyéb

" 6 " A "bői és tudományos munkásságuk ugyancsak hosszú idejére való tekintettel Marton és Balázs professzorokat avatták honoris oausa doktorokká. Nem katasztrófa, ha nem minden esztendőre esik honoris causa doktor. Az eddigi felszólalásokból ugy látja* hogy a honoris'causa és az eddigi munkásság alapján doktorrá avathatok kérdése összekeveredhehett. Az egyetem oktatóinak felmatést leh t adni a szóbeli vizsgák alól, de alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen korábbi tudományos munkát lehet elfogadni doktori értekezésnek. A minisztérium is megkapta a végzett levelező közgazdászok kéré^ :át aeónban mereven elzátozott annak telje sitése elől, bár tu!dá/gosan nagy erkölcsi alapja erre nem volt, mivel speciális körülmények folytán a jog doktori cirnnek automatikus adományozása bizonyos alapot n-ujtott ennek a kérésnek előterjesztéséhez. Azonban egy rosszat, t< vábbi rosszal nem szándékoznak tetézni. Véleménye szerint szi^olati dijat nem kellene kérni. A vizsgadijakat is eltörölték, nincs alap szigorlati dijat kérni a jelölt'1. Ili -nyolja, hogy a szab 'lyzattervezetben nincs benne . hojy mit kivannak meg a közgazdász-doktorjelölttől, hiányzik a szigorlati tematika. A legújabb elgondolások szerint a miniszítr'um nem szabályozza a tanterveket, hanem csak a diploma megszerzéséhez szükséges feltételeket hagyja jóvá, ebben ,z ^sdben pedig valószínűleg az Akadémia is és a minisztérium is szeretne betekintést nyerni, hogy mi lesz a doktori szigorlat tematikája. Javasolja, hogy a Tanács fontolja meg ezt a kérdést és egészitse ki ezzel az előterjesztését. Megfontolásra ajánlja azt, is, vajon nem tűrtozik-e az elJterjeszt

ésbe az avatás 3zövege is. Forgács Tibor nem ért egyet a szi^orluti tematika mell Síelésével, csk 1 gfeljebb annak közlésével, hogy az e^yes tárgyak egyete mi szigorlatán tul mii.,cn követelményt támaszt az egyetem a doktori szigorlatoknál. Pl. politikai gazdaságtanban megjelölhető, hogy milyen plusz irodalom olvasását követelhetik meg. A szigorlati bizottságok tagjainak dij ázását jogosnak tartja, mer

J ez egy nagyon komoly munka, a disszertációk százait kell mejd áttanulmányozni es értékeihi. Véleménye ozeriiW; teljesen egyformán kell kezelni a régebben végzetteket akár államvizsgával, akár anélkül végeztek, annál is inkább, mert ha ilyen kategóriákat kezlenének felállítani, akkor további követelésekkel is jöhetnének. Felfogaása szerint is elegendő ha a szigorlati vizsgabizottságok lírám. tagból állanak. P a p p Endre javasolja, hogy a Közlekedés gazdaságtana is felvétessék ak.gr főy akár melléktárgyként* U" j h e - y i ^Gyula, javasolja, hogy a 18. §-t, a Vajda elvtárs által adott módosítással fogadja el a Tanács és tartsa m<*g az 1. ás 2. § eredeti fogalmazását. Véleményt szerint a 18. §-ban közölt junius 3o.-i határidő az egyetemen csak 5-6 emb £t érint, tanszékvezetőket, egy-két docenst, akik az egyetemi oktatásban mint elméleti szakremberelc értékes munkáságot fejtettek ki. A többi oktatónak, akik tehát nem tartoznak e közé az 5-6 ember közé, rendes eljárással kell megszerezniük a doktori fokozatot, figyelembe véve a Vajda elv'irs által megfogalmazott-követelményeket.U^ynaugy tegyék le a vizsgákat és védjék meg disszertációjukat^ mint b'.rki más. Egyébbként az oktatók ezellen nem is tiltakoznak. Nem szabad különbséget tenni a 2-3 év óta az egyetemen dolgozó oktatók és az egyetemet végzett 2-3 -v óta más munkahelyen dolgozó volt diákok között a doktori cim negszerzese szempontj böl.