Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 24. - 1. Jelentés a Marxizmus-leninizmus tanszék 1954/55. tanév I. félévi munkájáról. Előadó: Szabó Józsefné adjunktus, tanszékvezető-helyettes - 2. Az 1955. március 3-i rektori-dékáni értekezlet beszámolójának megvitatása. Előadó: László Imre docens, rektorhelyettes - 3. Előterjesztés az 1955. májusában tartandó második tudományos. ülésszakról. Előadó: Kőmives Imre adjunktus
slSí K738)l955! SaSdaSágtUd0niányjL Egyete m' Bizalmasl Be számoló az 1955* március 5.-i rektori-dékáni értekezletr e• / Erdey-Gruz Tibor miniszter elvtárs beszámolója a rektori értekezleten./ Tájékoztató és vitaanyag az egyetemi tanács tagjai számára. Egyetemeink és foiskolaink mult félévi fejlődése nagy vonalaiban a KV-nek a közoktatásra vonatkozó határozatai szellemeben folytatódott. Emelkedett az oktatás szinvonala, megszilárdult a diákok tanulmányi fegyelme, megjavult az oktatók és hallgatók politikai öntudata. A marxizmus-leninizmus szellemének érvényesítése az oktatásban tovább haladt, s előbbre léptünk haladó hagyományaink érvényre juttatásában. Bár a mult félév indul 'sa -egyes nyárvégi gazdasági intézkedések folytán- nem volt zavartalan, s bar a tanszekek felszerelését nem fejleszthettük, illetve ujithattuk fel a kivánatos mértékben, oktatóin k odaadással végezték munkájukat és jelentős eredményeket ertek el. A tanszékekPMltr.lában nemcsak az oktatómunka megjavítására irányult komoly törekvés, hanem a tudományos kutatómunka is kiszélesedett. Ennek ereaméiy eit mutatja a tudományos üléseken, konferenciákon és kongresszusokon elhangzott sok előadás és szinvonalas vita, valamint számos szakmunka megjelenése. Jelentékenyen megélénkült az oktatók politikai érdeklődése, valamint az ország sorsa és az ifjúság fejlődése iránti felelősség érzete* Ezt tanusitja az Ismeretterjesztő Társulat munkájában, a Hazafias Népfront mozgalomban és a tanácsvalasztasokban^való tevékeny részvétéi. Ezttanusitja továbbá a fokozodó törődés az ifjúság nevelésével, valamint annak a helyea nézetnek a terjedése e3 fokozatos megvalósulása, hogy a jDXSZ munkájáért az oktatók is felelősek, a birálat mellett tehát tevekenyen segiteniök is kell. A politikai fejlődés jelentékeny tényezője az oktatók ideolóf iai t ovább képzés e, mely eszmei tartalom és világnézeti neveohataa. tekintotebdn általános fejlődést mutat. A konferenciákon -különösen a professorokén, melyek nemcsak magasabb szinvonaluak, hanem látogatottabbak is, mint a fiatalabb oktatóké komoly referátumok hangzanak el, egyre nagyobb teret kap haladó hagyományaink, multunk feltárása; nagy érdeklődéssel vitatják és cáfolják a szakterület idealista és reakciós nézeteit, bár a kritikát még mindig nem terjesztik ki az idealista nézetek hazai képviselőinek munkásságaxa. Meg kell azonban állapítani, hogy az ideológiai továbbképzés sokhelyütt ; különösen egyes humánkarokon nem kielégitő: laza a tanulmányi fegyelem, nincs szinvonalas vita, nem tanulmányozzák át a megadott irodalmat, stb. Különösen a továbbképzésre jelentkezett tanársegédek és adjunktusok nem kis részénél tapasztalható az, hogy lebecsülik az ideológiai oktatást, nem készülnek fel, sőt részt sem vesznek a konferenciákon. Az Eötvös Lóránd Tudomány1686-1955.
