Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. április 28. - Előterjesztés a nappali hallgatók perspektivikus tantervéről. Előadó: Orosz Árpád adjunktus, Oktatási O. vezetője
Pártunk 1953.évi juniusi határozatának végrehajtása során számottevő eredményeket értünk cl: a módszertani alapelvek kidolgozása és fokozatos bevezetése az egyetemi oktatásban az oktatómunka szinvonalának emelkedését eredményezte, a hallgatók önálló munkára való nevelésén keresztül kihatott a tanulmányi fegyelem szilárdítására is és ebbe az irányba hatott az uj, valóban ösztönaő hatású ösztöndíjrendszer bevezetése is; megjavult á DISZ munkája, a DISZ segitése az egyetem vezetői és kiváló oktatói részéről. A kezdeti eredmények mellett azonban látnunk kell, hogy az^oktatás anyagának javitása, különösen a világnézeti nevelés erősitéao érdekében nagyon keveset tettünk:, az-.utolsó félév- . ben csökkent a programmviták ós jegyzetbirálatok száma, gyaigült a tanszékek munkájának tartalmi ellenőrzése,, mind a minisztérium, mind az egyetemi vezető szervek részéről.. Egyetemi tanácsainkéiig foglalkoztak az egyes tanszékek munkájának felülvizsgálatával éö megvitatásával, a-tananyag szinvonal emelésének legfontosabb kérdéseivel. Mindez a vitas-zellem ás az ideológiai éberség csökkenésére, bizonyos ideológiai liberalizmus kialakulására vezetett. Ebben a légkörben a marxizmusleninizmusnak a szakmai oktatásban való következetes érvényesítése körül nem érhettünk el kellő eredményeket, sőt egyes helyeken ismét felbukkant az a felfogás, hogy a szocialista hazafiság szellemében való nevelés a párt, a DISZ és a marxizmus-leninizmus tanszékek kizárólagos feladata. Ez az álláspont a marxizmus-leninizmus érvénycsitésénok a korlátozasát)lényegében a politikai nevelőmunka visszaszorítását jelenti, ami károsan befolyásolja mind egyetemi -oktatóink, mind. hallgatóink ideológiai fejlődését. Az ideológiai liberalizmus káros hatása "olyan jelenségekben mutatkozott meg, melyek a-burzsoá ideológi a bizonyos mértékű f e.lelevenedésére utalnak.' így például bölcsés.-z hallgatóink" körében megint fölbukkantak narodnyik nézetek; érezhetővé vált hallgatóink közt az élő magyar irodalom lebecsülése, az értelmiségi szássmazásu hallgatók egy-egy csoportjánál a dekadens polgári irodalom tisztelete is. Jogi kari oktatóink közt akadtak oiyanok, akik a reakciós szellemtörténeti irányzatot pozitive értékelték. Szinte valamennyi egyetemünkön é s főiskolánkon felütötte fejét a nacionalizmus, a burzsoá ideológia fő és legveszélyesebb formája. A nemzeti, faji elfogultság, sovinizmus sokféle formában elevenedett meg, kisiklatni igyekezve a hazafiság eszméjét. A műszaki egyetemeken és a természettudományi karokon ujabban kozmopolitizmus megélénkülését is tapasztalhattuk. A felsőoktatás területén a burzsoá ideológiai feléledésének, behatolásának az ideológiai liberalizmus légkörében jelentkező igen változatos formái nem véletlen jelenségek, hanem az ország politikai, gazdasági, szellemi életében kialakult jobboldali nézetek és veszély tükröződései. A burzsoá, kispolgári ideológia egyrészt azért tud behatolni egyetemeinkre, főiskoláinkra, mert hallgatóink és tanáraink nincsenek elzárva a kispolgári ideológiát képviselő osztályoktól, hiszen hallgatóink egy része a falusi és városi kispolgárság és értelmiség gyermekei közül kerül ki. Másrészt a diákok marxista-leninista felkészültsége még nem nyújt szilárd védelmet a polgári nézetek ellen. Ugyanakkor oktatok között is tapasztalható jobboldali, burzsoá nézetek jelentkezése és ennek nyomai megtalálhatók nem egy helyen a t ananyagban is.
