Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 27. - 1. Az Oktatásügyi Minisztérium új vizsgaszabályzat-tervezetének megvitatása. Előadó: Nyilas József. / A vizsgaszabályzat-tervezetet október 1-jén megküldtük; mellékeljük az Oktatási Osztály észrevételeit és javaslatait a vizsgaszabályzat-tervezettel kapcsolatban / - 2. Javaslat az 1953-54-évi államvizsgák megszervezésére és lebonyolítására. Előadó: Nyilas József - 3. Egyéb. Javaslat a vizsgák és beszámolók számának módosítására a IV. évfolyamon - /Javaslat mellékelve /
kijelölése nem volt szerencsés,mert előfordult, hogy egyes v részeket csak kiragadva jelöltek meg irodalomként és az eseményeket a hallgatók egymáshoz kapcsolni nem tudták. így pl: a második világháború történetéhez Sztálin elvtárs 194<d-03 beszédét adták meg tananyagnak, ezt a hallgatók áttanulmányozták, de olyan egyszerű kérdésekben, melyeke-t a beszéd nem tartalmazott a hallgatók nem tudtak kielégitő feleletet adni» A hallgatók elé a legnagyobb követelményeket a marxizmus-- és polngazd* vizsgája állitotta, a szaktárgyak vizsgái -kivéve a politikai gazdaságtan szakot- nem állítottak ehhez hasonló követelményeket a hallA gatók elé. IV. Az államvizsga értékelése tagozaton ként» 1/ Ipari tagozat ; Az Tgyetem ipar szakán ugy a nappali, mint. az esti tagozaton a hallgatók jó felkészültségről tettek tanúságot. A vizsgáztátok meggyőződhettek arról, hogy különösen néhány kiemelkedő hallgató igen széleskörű, alapos ismerettel rendelkezik. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy az egyetem által m 4 éven át nyújtott tanulási lehetőségek és az előadott tananyag™ alkalmas színvonalas szakismeretek megszerzésére. Az i^ar szakos hallgatók államvizsgáján ezt tekintjük a legfontosabb pozitív tapasztalatnak. Emellett azonban néhány hiányosságra is rá kell nutntni* Feltűnő volt az eltérés az egyes tárgyak eredményeiben? Az általános színvonal az osztályzatok tükrében jelentős különbséget mutatott politikai gazdaságtanból ós ipari tervezésből, a többi tárgyakhoz viszonyítva. Az emiitett két tárgy osztályzata legalább egy fél jeggyel gyengébb volt, mint a többi. Az a hiányosság, hogy a hallgatók éppen ebből a két tárgyból -politikai gazdaságiimból és ipari vállalatok tervezése és szervezése tárgyból- általában gyengének bizonyultak, arra figyelmeztet - ' ~>.et. hogy a tanulmanyi munkít javítani kell, a hallgatók ismereteit tartósabbá mélyebbé kell tennie Ezen két tárgy részletes ismerete elengedhetetlenül szükséges egy ipari közgazdász gyakorlati munkájához^ Ipari vállalatok tervezése ós szefcvezése tárgynál megmutatkozott hogy a hallgatók nagyon kevés gyakorlati ismere 1' •• adelkeznek és az elsajátított ismeretanyagot nem tudták a gyakorlattal öszszekapcsolni® Ilyen eset általában a dee« hallgatók körében, de némely esetben az esti hallgatóknál is előfordulta Az ipari termelés kérdéseiről szólő előadások anyagát, az ipari vállalatok tervezésével és szervezésével foglalkozó tananyagot jobban Össze kell kapcsolni a gyakorlati ismeretekkel.. A nyári termelési gyakorlatokon a Ill.óvf.végdn még fokozottabban kell gyakorlati ismeretekre irányítani a hallgatók, figyelmét 9 Szükséges olyan alkalmas módszer kidolgozása, mely lehetővé teszi azt r hogy a hallgatók a tantv közben is megismerkedjenek a legfontosabb gyakorlati módszerekkel® / üzemlátogatás, stb./ Súlyos problémaként jelentkezett az államvizsgán az egyes tárgy? r között mutatkozó átfedés. Elég jelentős átfedés tapasztalható a politikai gazdaságtan, marxizmus-leninizmus és az ipar gazdaságtana között. Az államvizsga tapasztalatai alapján az ipar szakon meg kell oldani az átfedések kiküszöbölését, az ipar gazdaságtana és az ipari vállalatok tervezése és szervezése anyag jelentős javítását 97/50-1953/54.
