Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1953. november 26. - 1. Előterjesztés az egyetemen folyó levelező oktatás helyzetéről. Előadó: Szabó Mihályné - 2. Jelentés az 1953. évi nyári termelési gyakorlatokról. Előadó: Ferencz László

t I Ami a falvételt illeti: kétségtelen, hogy a levelező oktatásra felvett hallgatók létszámának felduzzasztása ellentétben áll az összlétszám csökkentésével, ellentétben áll Nagy Imre elvtárs beszédében elhangzott megállapítással* Bizonyos maximaliz- i must érvényesült ezen a téren, bár kétségtelenül jőszándékkal.• Az egyetem azonban nem birfta ellátni a levelező oktatás feladatát a jelenlegi káderekkel és ugyanakkor a szinvonal lényeges emelésével, Ebből le kell vonni a konzekvsnciákat minden téren, A delegáló szerveknek is önmegtartóztatást kell tenusitaniok. Nem csak az egyetem a továbbképzés egyetlen lehetősége. Az egyetemnek ki kell választania a levelező oktatás számára azt a mennyiséget és minőséget, amely a legcélszerűbb eredményt hozza létre, j Ami az oktatás kérdését illeti: az ellentmondás itt abban jelentkezik, hogy egyrészt a levelező oktatásban résztvevő állami és pártfunkcionáriusok munkával túlterheltek,. - nem is beszélve arról, hogy nem szabad megfosztani őket kulturális szükség-j leteik kielégitésétől - másrészt a közgazdászképzésnek megvannak a tananyagbeli követelményei, Ugy kell megszabni, összeválogatni a tananyagot, hogy egyrészt a túlterheltséget kiküszöbölje, másrészt biztositsa az egyetemi szinvonalat. Ismétli a megnyitó beszédében elhangzottakat: a levelező hallgatóktól meg kell kívánni ugyanazt a képzettséget, mint a nappalai hallgatóktól. Ez 1 ellan akkor senki sem emelt szót, ebből engedni * liberalizmus lenbe. Ez azonban nem áll ellentétben azzal, hogy csökkenteni lehet a tantárgyak számát. Meg kell gondolni, hogy a közgazdaságtudomány elmaradottsága következtében sok feldtuzzasztott más anyag kerül előadásra nemcsak a nappali, hanem az esti hallgatóknál is. Ami a szinvonal kérdését illeti: oktató kádereink nagyrésze fiatal, nem elég fejlett. Nagyon sokat kell tanulniok ahi hoz$ hogy előadásokat tudjanak tartani a megfelelő szinvonalon. ^ktató kádereink szintén tul vannak terhelve. Nem lehet megkivánni ettől a kádorállománytói, hogy még külön jegyzeteket készitsenek , mincen-egyes oktatási forma számára. Ehhez az oktató káderek számának lényeges emelése szükséges, mert csak igy áll megfelelő idő rendelkezésükre a tudományos munkára is. Ezzel szemben hajlandóság van arra, hogy az egyetem legjobb kádereit elvigyék, noha éppen ellenkezőleg, arra lenne szükség, hogy a legjobban képzett közgazdászokat adják az egyetemnek, hogy azok, akik ki vannak nevezve - miniszterhelyettesek, stb.- tényleg részt vegyenek a munkában. A marxizmus ós a filozófia oktatására a legminimálisabb