Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

Tárgymutató

Tárgymutató • Parciális (egyházmegyei) zsinat Quarta. Egrestő: Az egrestői földekről a quarta a balavásári prédikátornak jár, a fületelki prédikátor ne követeljen semmit- Apafi Mihály fejedelem rendelete (Egrestő, 1670); a fületelki szász pap külső törvényre idézte a balavásári papot az egrestői quarta miatt (Egrestő, 1671); a román jobbágyok a lelkésznek nem adnak quartat törökbúzából (Egrestő, 1714); a károk elke­rüléséért az egyházfiak az egrestői quartat szállítsák át Balavásárra (Egrestő, 1746/1); a fületelki quartat igyekezzen visszaszerezni az egrestői eklézsia (Egrestő, 1751/3); a lelkész quartaja a mezőn veszett el a kurátor és egyházfiak gondatlansága miatt (Egrestő, 1752); mivel a quarta elveszett, illendő bért adjanak a lelkésznek (Egrestő, 1757/3, 1759/1); Szentkirályiné jobbágya nem fizet quartat, mert a birtokos nem engedi neki (Egrestő, 1779 március). Gógán: Bernádi Gábor György nem adott quartat (Gógán, 1713); a jobbágyföldek után nem akarnak quartat adni, a possessorok kötelesek kiadni az Approbatae Constitutiones szerint (Gógán, 1716/11,12); gubernátor jobbágyai a quarta helyett nem adtak semmit (Gógán, 1726); a lelkész és a mester igazságosan osszák meg egymás között a quartat (Gógán, 1728 november/2); a váraljaiak nem akarnak quartat adni (Gógán, 1736); Tompos Mihály elvette a quartat (Gógán, 1748); Krisán Ilia nem adott quartat (Gógán, 1787). Gógánváralja: A quartat az egyházfiak nem szedték be, nem is büntettek senkit (Gógánváralja, 1712/1); Nagy György a quartat az úr hordójába töltötte, egy forintra büntetik (Gógánváralja, 1712/6); Száva Jancsi és Száva János eltartották a quartat a lelkésztől (Gógánváralja, 1720); egy ember nem akarta megfizetni a quartat, de ígéri magát, hogy befizeti (Gógánváralja, 1784 observatio/4-0). Parókia - lásd lelkészi lakás. Rágalom, rágalmazás. Désfalva: Fodor Sámuel a lévitát „hamis lelkűnek mondá, egy­szersmind, hogy nem érdemes arra, hogy mesterséget is viseljen" (Désfalva, 1786/2). Gógán: A lelkészt a német szitkokért a parciálisra idézték (Gógán, 1727/3). Gógánváralja: A lelkész „ha­mis hitűeknek mondott" több személyt (Gógánváralja, 1731); a mesternét rágalmazzák, a ta­valyi bíró hamissággal vádolta (Gógánváralja, 1752 november/5); Gábor Mihály egyházfi meg­fenyegette a papnét, a papot is szidalmazta (Gógánváralja, 1756/3); Székely István hazugnak, Sigmond György hamisnak nevezte a lelkészt (Gógánváralja, 1761/3, 4); Gábor Mihály paráz­nának mondta a mestert és feleségét, káromolta és szidalmazta őket (Gógánváralja, 1776/3); Gábor Mihály durva szavakkal rágalmazta a lelkészt és a mestert (Gógánváralja, 1778/6); Rátz László is panaszt tett, hogy Gábor Mihály családját szidta és káromolta (Gógánváralja, 1778/7); Kopán György mocskolta és átkozta a lelkészt, feleségestől együtt kövesse meg a papot (Gó­gánváralja, 1779 december/2); Gábor Mihály kurvázta és mocskolta Tövissi Júliát, kibékül­tek (Gógánváralja, 1779 december/3). Harangláb: Gombkötő Mihályné mocskolta a lelkészt, hamis szerződés írásával vádolta (Harangláb, 1712 december); Török Ferencné Bojár Pétert és családját mocskolta (Harangláb, 1713/2); Mihály deákot hamis lelkűnek mondta a lelkész (Harangláb, 1727/1); az algondnok rágalmazta a kurátort (Harangláb, 1786/4); a lelkészt valaki tolvajnak kiáltotta (Harangláb, 1796/1, 2); lelkész egy tanú szerint rágalmazta az unitáriusokat, de több bizonyíték nincs rá (Harangláb, 1800/3). Héderfája: Szabó János mocskolta a lelkészt, hazugnak mondta (Héderfája, 1723/2); Bali István hazudtolta a lelkészt (Héderfája, 1751/4). Ke­relőszentpál: Simon Andrásné és a mester felesége egymást mocskolták, kövessék meg egy­mást (Kerelőszentpál, 1727/2). Részeg, részegség. Dicsőszentmárton: A lévitát részegséggel vádolják (Dicsőszentmárton, 1762). Erzsébetváros: A mester részeges, nem tanít (Erzsébetváros, 1715); a hallgatók közül többen is részegeskednek vasárnaponként (Erzsébetváros, 1723/2); Farkas Sándort részegeskedéssel vádolják (Erzsébetváros, 1724/1); Csizmadia Sándor és Fazakas Sámuel együtt isznak (Erzsébet­692

Next

/
Oldalképek
Tartalom