Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.
Egyházi karrier-lehetőségek a Bethlen család környezetében
Egyházi karrier-lehetőségek... • I r od a lomjegyzék Összegzés Az utoljára említett két személy biztosan a Bethlen család dicsösségének nagy pontjai, ahogyan a nagyenyedi professzor mottóként választott levélrészletében kissé hízelgően megfogalmazta, de valószínűleg mások is azok lehettek. A felvillantott egyházi életpályák közül minden bizonynyal övéké tűnik a legizgalmasabbnak és legfigyelemreméltóbbnak, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy mellettük még sokan értek el olyan személyes eredményt, amelyre önerőből nem lettek volna képesek. Többnyire anyagi akadályok gátolták ebben, de úgy tűnik, az is sokat nyomott a latban, milyen környezetből jönnek, kik az ajánlóik, milyen kapcsolati tőkével rendelkeznek. A Bethlen családot és a környezetében működő egyházi értelmiséget nagyon sok szállal lehet egymáshoz kötni, vannak ezek között erősebbek, gyengébbek, de alapvető és meghatározó e viszonyban, hogy mindkét fél érdekeltsége tetten érhető, azaz tudatos lépésről van szó. A patrónus, a főúr szándéka, hogy olyan emberekkel vegye körül magát, akiket az élet minél szélesebb területén igénybe vehet, akár saját célra (nevelőség, udvari papság), akár közösségi ügy szolgálatára (lelkészség, tanári pálya). Ha ez teljesül, és az általa felkarolt személy még magasabb hivatalra is eljut, az egyben az ő érdemének is tekinthető, nem utolsó sorban társadalmi tekintélyének is használ. A másik fél, az értelmiségivé váló, többnyire alacsony származású egyén számára leginkább kiugrási lehetőséget jelent a névtelenségből, ezzel párhuzamosan pedig anyagi gyarapodást és jobb társadalmi megítélést, ugyanakkor nemesi státust. A jobbágyságból, zselléri állapotból kikerülők a későbbiekben patrónusuk elkötelezett és megbízható embereivé válnak, egyúttal minden módon igyekeznek utódaik részére is biztosítani a lelkészi állapottal járó előnyöket. Ezzel is magyarázható az olyan kiterjedt lelkészcsaládok létrejötte, mint a Csávási Vasoké. A családi birtokon (is) szolgáló lelkészek viszonylag gyakran fejezik be életüket magasabb egyházi hivatalokban. Egyelőre nem állapítható meg pontosan, hogy a protestáns főúri elittel - jelen esetben a Bethlenekkel - szoros kapcsolatot ápoló egyházi értelmiség hivatali előrejutását mennyire befolyásolja a közöttük meglévő viszony, de egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy az esélytényezők között jelentős szerepe van ennek is. A karriert befolyásoló tényezők többsége ennek a kapcsolatnak rendelődik alá, de az egyéni akarat, a tudás és a tehetség is meghatározó szerepet játszik. A bemutatott példák arról győznek meg, hogy a 17-18. századi erdélyi viszonyok között meglehetősen vékony volt az a felület, ahol az alsóbb rétegek képviselői kapcsolatba kerülhettek az elit, a nemesi réteg képviselőivel. A továbbtanulást lehetővé tevő anyagiak megszerzése többnyire a főúri családok, az egyház támogatásával, illetve a szolgadiákság intézményén keresztül volt lehetséges. A szelekció során azonban túl nagy volt az esetlegesség, a koordináció hiánya. Irodalomjegyzék Levéltári források (és rövidítéseik) Románia Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár (ROLKmlg) Direcţia Judeţeană a Arhivelor Naţionale Cluj, Cluj-Napoca F 327 - A bonyhai Bethlen család levéltára (1627-1923) F 328 - A keresdi Bethlen család levéltára (1557-1925) 20
