Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
Tárgymutató
Tárgymutató • Szószék 1728 január); Sütő Györgyöt énekszó és prédikáció nélkül temették el, mert nem követett eklézsiát (Bethlenszentmiklós, 1731); az 1721. évi díjlevél szerint megerősítik a temetésért járó fizetséget (Bethlenszentmiklós, 1749). Bonyha. A lelkészi fizetés részletes felsorolása, társadalmi kategóriákra, lelkészi szolgálatra (temetés, keresztelés, esketés) lebontva (Bonyha, 1714); a bonyhai mester a bernádi filiában temetett és házi istentiszteletet tartott, a vizitáció 1 forintra bünteti és hivatala elveszítésével fenyegeti, ha még egyszer a lelkészi feladatkörbe elegyedik (Bonyha, 1722/1.). Búzásbesenyő. Súlyos meghasonlás van a gyülekezetben a lelkész és egyes tagok között, a vizitáció békességre és megértésre int „külemben ha meghalnak, tisztességes temetések nem lészen" (Búzásbesenyő, 1741); a vizitáció szigorúan megparancsolja, hogy a gyülekezet fizesse rendszeresen a keresztelésért és temetésért járó illetményt (Búzásbesenyő, 1754); a templomkerülők büntetése: „meg fog parancsoltatni a tiszteletes atyafinak, hogy ha meg talál azok közül akármellyik halni, se harangszóval, se énekkel, se prédikációval ne temettessék" (Búzásbesenyő, 1783); nem járnak katekizációra, a vizitáció felhatalmazza a lelkészt és a gondnokot, hogy még büntetéssel is tanításra fogja őket, ha ez sem jár eredménnyel, később „semmiképpen ne copulálja, vagy meghalván, el ne temesse, sőt harangozást se engedjen, hogy légyen szamár temetések" (Búzásbesenyő, 1783). Csapószentgyörgy. Mivel Vatay Mihály az esperes és a parciális figyelmeztetése ellenére Csapót elszakította Szentgyörgytől, ahová sem istentiszteletre, sem temetésre, sem úrvacsoraosztásra nem járt el azután, a vizitáció kiutasítja a vármegye területéről (Csapószentgyörgy, 1650/4.). Csávás. A templomkerülőket azzal fenyegeti a vizitáció, hogy ,szamár temetések lészen, sem harangoznak, sem isteni tisztelettel nem temettetnek" (Csávás, 1746/2.); a vizitáció inti a helyieket, hogy a temetési stólát a szolgálat előtt adják meg (Csávás, 1754/2.). Dányán. „A tiszteletes atyafinak Tövissi István őkegyelme és Gyulai Péter fizetni a temetésért nem kívánnak" (Dányán, 1778/4.). Temető. Balavásár. A régi betelt, új temetőt nyitnak (Balavásár, 1757/4.). Boldogfalva. A Kisküküllő kimosta a templom, parókia és temető alapját, és így ezeket „egybe ontotta", a pusztán maradt területet a patrónus lefoglalta (Boldogfalva, 1798). Csávás. A temető elhanyagolásáért az egyházfiakat a vármegye törvénye szerint bünteti a vizitáció (Csávás, 1726/4.). Dányán. „A papi kertbe ne temetkezzenek, s annak földjit ne ássák, hogy homokolják a temetőket" (Dányán, 1773 november/3.). Templom. Adámos. Panasz Kerekes Ferenc ellen, hogy a templomból kivitte székeit, a templomba amúgy sem jár, a gondnoknak kell figyelmeztetnie őt, hogy vigye vissza (Ádámos, 1782); amikor idegen vallású személy megy a templomba, engedni kell oda üljön, ahová akar (Ádámos, 1784.); „tekintetes Pásztohi Mária, tekintetes Petrőtzi György úrnak kedves élete párja, mint ezen filial is ekklézsiának curatrixa panaszolja, hogy Istenhez való buzgóságából templomát akarván építtetni, téglát készíttetett, azoknak megégetésére tűzifát hozatott, s a fát elvitték, a tégla elromlott" (Ádámos, 1800). Balavásár. Az újonnan épített és felszentelésre kerülő templom számára adományoztak (Balavásár, 1714); az újonnan épített templomot felszentelték (Balavásár, 1746); „a múlt esztendőben felette sok költsége lévén az ekklézsiának az újj templom építésével" (Balavásár, 1799); az új templom építésére kiadott költség ellenére is van készpénze (Balavásár, 1800). Bernád. Panaszol a lévita, hogy háza messze van a templomtól, a vizitáció elrendeli, hogy mihamarabb „a templom építtésén rajta legyenek" (Bernád, 1755). Bethlenszentmiklós. Templom építése „iránt instantiat adtunk be az uraknak" (Bethlenszentmiklós, 1713); sok a templom körüli hiányosság, a vizitáció felszólítja a gyülekezetet, hogy az udvarral együtt orvosolja azokat (Bethlenszentmiklós, 1735 február); templomba nem járnak némelyek, ezért bért sem akarnak fizetni, merthogy nem veszik igénybe a szolgálatot (Bethlenszentmiklós, 1788). Boldogfalva.