Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról
A küküllői egyházmegye régi textíliáiról amelynek felsorolásai között ráismerhetünk erre a keszkenőre is, amelyet kenyér- és bortakaró ként használtak. A leírás kék selyemfonalat és réz fémfonalat említ, tehát ekkorra a nemesfém bevonat már lekopott. Ugyanez a lajstrom három koronára becsüli akkori értékét. 7 41904-ben összeírták a gyülekezet értékesebbnek ítélt tárgyait, amelyek között ez a textília is szerepel. 7 5 A kendő részletes rajzát és néhány szavas leírását megtaláljuk Debreczeni László vázlatfüzetében is. 7 6 A sarkokban található motívum közkedvelt volt a 18. század folyamán. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy több település - mint például Szamoskrassó vagy Rákösd - református gyülekezetének emlékanyagában találkozunk hasonló hímzett elemekkel. A 18—19. század fordulóján készült keszkenő (kat. 18.) (87,5x85 cm) alapanyaga finom szövésű pamutvászon. Növényi motívumait színezett selyemmel és fémszállal (lyoni-szál és fémszalag) hímezték. Ezeket a motívumokat készítőjük külön egységekbe szervezte. így elkülöníthetjük a kendőt keretező hímzett sávot, amely egységes kialakítású. A következő egység a négy sarokmotívum, ezek a sáv közvetlen közelében találhatóak, szinte egybeolvadnak ezzel. A harmadik egység későbbi módosítás eredménye, a kendő közepén található monogramot és az ezt övező koszorút foglalja magába. A szélső hímzett sáv (2,3 cm széles) alapszerkesztő vonala hullámzó szár, amelyet lyoni fémszállal hímeztek lapos öltést alkalmazva. így alakultak ki azok a felületek, amelyekben váltakozva helyezték el a hímző virágokat és leveleket. Ezek váltakozó ritmusa a következő: nagyobb virág és egyetlen levél után kisebb virág következik szintén egy levéllel. Kialakításuknak módja csaknem mindenhol megegyezik. A középső részeket fémszállal hímezték — lyoni a levél esetében, és fémszalag a virágoknál —, a levél húsát, valamint a virágok szirmait jelképező részeket színes selyemmel, lapos öltést alkalmazva töltötték ki. A nagyobb virágok esetében körvonalat is megfigyelhetünk. A virágok ábrázolására jellemző, hogy felülnézetből látjuk őket, négy-öt szirmuk van, és a rózsastilizálásokhoz áll a legközelebb. Ezt a sávot mindkét oldalról egy lyoni fémszállal hímzett vonal zárja. A sarokmotívum magassága 8 cm. Elemei, részletei, színei és kialakítása megegyezik a szélső sávnál elmondottakkal. Szerkezetileg egy középső egyenes tengelyre épül, amelyet egy virág tagol. Két oldalán szárakat látunk, melyek végén oldalnézetből stilizált bimbók vannak. Találkozunk még levelekkel, indákkal, de ezek kevésbé hangsúlyos elemek. Az előbb bemutatott motívumokkal azonos időben készült a keszkenőt szegélyező keskeny horgolt csipke is (0,4 cm), amelynek anyaga lyoni fémszál. A középső motívum, amint már említettük, egy későbbi módosítás eredménye. Ezt támasztja alá, hogy más hímzőanyagot, más öltésmintát és más motívumrendszert látunk. Bár a hímzőíonal itt is selyem, színeiben eltér, és elmarad a fémszálak alkalmazása. A lapos öltés helyett jelen esetben inkább a hasított öltés dominál. A koszorút alkotó növényi szárat két egymás mellett haladó, különböző színű vonal jelenti, amelyről mindkét irányba indák és levelek indulnak. Kialakítása igencsak szegényes. A koszorú közepén egy két betűből álló — D. K. — monogramot találunk, amely az adományozó nevére utal. Állapotáról elmondható, hogy több esetben találkozunk hiányokkal, amelyeket helyenként megvarrtak, valamint a rendszeres mosásnak köszönhetően a fém korrodálódott és levált a bélfonálról. Hasonló okok miatt fakult ki a színes selyem is. A keszkenő a 18—19. század fordulóján készülhetett. Ha elfogadjuk a helyszínen található gépelt kézirat állítását, amelyet Péterfy László is közöl munkájában, 7 7 akkor a tárgyat Domokos Klára adományozta a balavásári református gyülekezetnek 1804-ben. Sajnos a néhány soros leírásban 7 4 BalavásárLvt 1/27. 40. 7 5 KükEhmLvt Balavásár csomó 161. 7 Í' Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/149. 7 7 Péterfy László: Balavásár és egyháza. Székelyudvarhely 2001. 44. 511
