Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye tanítói 406 A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei A bethlenszentmiklósi keresztelő kanna adományozása a bethleni Bethlen család nevéhez fűződik (kat. 63., 113. ábra). Csonkakúp alakú teste lefelé kiszélesedik, talpa vésett övekkel tagolt. A kannatest füllel szembeni oldalán, kettős vésett övek között olvasható felirata, amely rávilágít az adományozás körülményére: BETHLEN SOFI / KERESZTSEGEKOR / ISTEN TISZTESSE / GIRE RENDELTETE /1676. A kanna adományozója Bethlen Miklós lehetett, mivel Bethlen Zsófia az ő, korán elhalt leánya volt, akinek keresztelésére 1670 július 21-én került sor.

14

8 A felirat vésnöke az 1670-es évszámot tévesen 1676-ként véste a kannára, így feltehetően az adományozásra 1676 után került sor. Az íves fül domborműves díszítése két mezőre tagolt, hatszirmú virágtő alatt búzavirág látható. A kanna fedele hiányzik, feliratának első betűit eltakarja a nagyméretű, szakszerűtlen javítás. A fül vállára beütött mesterjegy (114. ábra) értelmében kannánk a segesvári DK mester munkája, aki a 17. század második felében tevékenykedett.'

4

9 A mesternek a bethlenszentmiklósi kannához hasonló alkotása maradt fenn a szilágysági Krasznahorváton, amelynek palástját gazdag növényi ornamentika díszíti.

15

0 A keresztelő kanna első említését az 1749-es összeírásban olvashatjuk,'

5

1 az 1816-os leltárból kimaradt. A dányáni gyülekezet keresztelő kannája a 17. század végének alkotása (kat. 64., 116. ábra). A kanna csonkakúp alakú teste lefelé erőteljesen kihajlik, a szájperem alatt és a talpon zeg-zugos vésésű fríz húzódik. A szájperemre ráilleszkedő lapos, enyhén domborodó fedél gombja korongos, billentője letört. Az íves fül növényi díszítése két vízszintes mezőre tagolt, búzavirágtő alatt bimbóként ábrázolt búzavirág látható. A kanna fenekére rozettás fenékrózsát helyeztek. A fül vállára beütött jegyek értelmében (lekerekített pajzsban összekapcsolt HB monogram és azonos pajzsban Szeben városjegye, 115. ábra) a kanna a nagyszebeni HB mester alkotása. E mesterjegy eddig ismeretlen a szakirodalomban. A 17. század végén készült kanna adományozási idejét nem ismerjük, első említését az 1714-es vagyonösszeírásban találjuk.'

5

2 Az 1884-es leltárban már keresztelő kancsó leszakadt fedéllel szerepel.'

5

3 A csávási kanna (kat. 57., 105. ábra) formailag már a 18. század felé mutat, domború talpa tagolt. A talpat öntött öv választja el a hengeres, vésett övekkel osztott, sima felületű kannatesttől. Domború fedelének pereme erőteljesen kihajlik, fedélgombja korongos. Ujjtámasza a fedélre támaszkodik, gyöngysorral díszített akantuszleveles. Az íves fület voluták közé helyezett női torzó alkotja, a fül visszahajló végére gyöngysor került. A kanna belsejébe elhelyezett fenékrózsa kivehetetlen, akárcsak a fül vállára beütött mesterjegye. Debreczeni László vázlátai alapján segesvári ónöntő munkájának tekintjük,'

5

4 azonban mestere ismeretlen. Fenekén későbbi bekarcolt felirat olvasható: Johan / nes Preis. Adományozóját és adományozási körülményét nem ismerjük. Lezárva a 17. században készült kannák sorát elmondhatjuk, hogy jelentős részük a segesvári ónművesek alkotása. E kannákat többnyire karcsú, lefelé szélesedő test, palmettasorral vagy beütött levélsorral díszített talp és fedél jellemzi. hály Um Ao 1712. 14

8 Bethlen Zsófia, Bethlen Miklós és Kun Ilona leánya, 1670-1673 között élt. Lukinich. 14

9 Weiner 83. 15

0 Bajusz 84. 15

1 KükEhmLvt Conscr. 1749. 129. Egy keresztelő ónkanna. ls;

> KükEhmLvt Conscr. 1714. 18.: Félejteles keresztelő ónnkanna. 15

3 A Dányáni Egyházközség Levéltára helyben. Leltár 1/9. 44. 1V

| Debreczeni László 1933-ban még feljegyezte, hogy jegyeiből csak a Segesvár városjegy kis részlete látható. Debreczeni Vázlatkönyv 1933/236. 435