Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye tanítói 406 A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei 1676. A kanna fenekére utólag két feliratot is bekarcoltak, amelyek közül az 1808-as a boldogfalván szolgáló lelkész nevét tünteti fel: M[aros]vásárhellyi Sombori László Refformatus] Pap 1808, a második bekarcolt felirat feloldatlan. Az 1676-os jegyzőkönyvbe utólag jegyezték be, mint Lázár János 1680-as adományát,"

9 majd az 1749-es és 1816-os vagyonösszeírások is számba vették.

12

0 A boldogfalvi kannával teljesen azonos (kannatest felépítése, maszkos billentő, korongos fedélgomb, fül domborműves díszítése) a kézdiszéki Ikafalva református gyülekezetében őrzött ónkanna,'

2

1 valamint közeli rokonságot mutat a homoróddaróci evangélikus egyház ónkannája (csupán a homoróddaróci erőteljesen kihajló talppereme különbözik, amelyről hiányzik a poncolt palmettasor),

12

2 mindkettő a segesvári HB mester alkotása. Németh Gábor a mester egy másik, a boldogfalvi kannával azonos kannát közölt a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.

I2

Í A boldogfalvi kanna formáját tekintve több segesvári, 17. század második felében működő mester alkotásával rokonítható.'

2

4 Az öntött lábakon álló, hengeres, a talp felé enyhén kiszélesedő, öntött bordák által vízszintes sávokra osztott palástó kannák a 15-16. századi morvaországi, csehországi és sziléziai emlékanyagban bukkannak fel.

12

5 Ezt a formát a 16. században az erdélyi ónöntők is átvették és előszeretettel alkalmazták egészen a 17. század végéig. A bonyhai gyülekezet csőrös kannája (kat. 53., 95. ábra) e típusnak a 17. század második felében készült példája. Az egyház tulajdonába 1695ben került Bethlen Elek adományaként. A három saskaromban végződő, volutás, maszkos lábon álló kanna nagy mérető, keskeny talpa sőrőn tagolt, az enyhén szűkülő kannatestet öntött bordagyőrők négy mezőre osztják. A bordagyőrőket vésett övek szegélyezik. A lapos fedél enyhén kidomborodó középső részén helyezkedik el a delfin alakó fedélgomb. Ujjtámasza gyöngysorban végződő, stilizált hármas alakú. A szájperem alatt helyezkedik el a fedett kiöntőcsőr, amelynek felső részét vésett hullámvonalak, alsó részét öntött, nagy mérető fejdísszel ábrázolt puttófő díszíti. A kanna formáját és alkotóelemeit (delfines fedélgomb, maszkos láb és billentő, lül féldomborműves díszítése) tekintve analógiát mutat több segesvári mester munkájával, így a Segesvári Történeti Múzeumban őrzött, MGT mesterjeggyel ellátott kannával,

12

6 a lemneki és kőhalmi evangélikus egyház tulajdonában lévő kannákkal.

12

7 Az íves fül gyöngysoros keretbe foglalt domborműves díszítésű, leifele ívelő leveles inda két oldalán virágok helyezkednek el: 11

9 KükEhmLvt prot. 1/2. 45.: Cantarus stanneus pulcher a generoso domino Joanne Lázár donatus anno 1680. 12

0 KükEhmLvt Conscr. 1749. 132.: ónnkanna nr. 3 - az első ejteles. KükEhmLvt Conscr. 1816.: Egy kupás füles és fedeles hojjadozott ónkanna, az ajakán ezen írás: Lázár János ajandéka 1676. 12

1 Barabás 252. A szerző a katalógusban Boros Judit adatai alapján a kannát segesvári munkának tekinti, azonban a 117. számú jegyzetben kétségbe vonja Boros megállapítását, és felveti a kanna lehetséges brassói származását, amely értelmében a kanna egy évszázaddal korábbi munka lenne. A kanna stíluskritikai elemzése is kizárja ezt a feltevést, ugyanakkor az analógiák (jóval a tanulmány megjelenése előtt közölt homoróddaróci kanna) is megerősítik segesvári származását. 12

2 Mitran 2002. 135. 12

3 Németh 1981. 46. 12

4 Mitran 2002. 137. A segesvári GB és MK mesterek kannái közül több mutat formai hasonlóságot a boldogfalvi kannával. 12

5 Benkő Elek: Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár 2004. 42. 12

6 Antihi, Adriana: Mărturii ale breslei stänarilor aflate în patrimoniul Muzeului de istorie din Sighişoara. In.: Revista Bistriţei 2004. 210-215. 12

7 Mitran 2002. 132-133. 432