Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században 1714-től ismét külön protocollumba kerültek a vizitációk, és a parciális zsinatok jegyzőkönyvei. 1714-1725 között, a Bonyhai Simon György esperes elnöklete alatt zajlott vizitációk iratai egy 184 ívrét lapot tartalmazó kötetbe kerültek. A kötet jelzete II/2. A következő kötet az 1726-1761es időszak vizitációs iratait foglalja magába. ívrét alakú, 568 lapot tartalmaz, jelzete II/3. Az 1762-től 1782-ig terjedő periódus jegyzőkönyvei egy 568 lapból álló, ívrét alakú kötetet tesznek. Jelzete II/4. A Kónya Ferenc esperes vezette vizitációk (1783-1797) jegyzőkönyvei 447 lapot tesznek ki, a II/5. jelzetű, ívrét alakú protocollum tartalmazza őket. Az utolsó feldolgozott kötet 1798-tól 1813-ig tartalmaz adatokat, 460 ívrét alakú lapon. Jelzete II/6. Ebből a kötetből csupán a 18. századi jegyzőkönyveket közöljük. Az egyházmegye levéltárában található két 18. századi összeírás. Egyik 1714-ben készült és 114 lapot tartalmaz, a másik 1749-ben keletkezett és 152 lapnyi. Mindkettő részletesen közli az egyházi szolgák fizetését, az egyházközség tulajdonában levő földterületek illetve az ingó javak (klenódiumok, textíliák, harangok) jegyzékét. Mindkét összeírás átirata bekerült kiadványunkba. A levéltári forrásokra lábjegyzetben utalunk. Az ott használt rövidítések a következő levéltári forrásokat jelölik: KükEhmLvt prot. II/i. - A Küküllői Református Egyházmegye levéltára az Erdélyi Reformá= tus Egyházkerületi Levéltárban. Protocollumok. Vizitációs jegyzőkönyv 1648-1658. KükEhmLvt prot. Lh. - Vegyes, vizitációs és parciális zsinati jegyzőkönyveket tartalmazó protocollum 1676—1713. KükEhmLvt prot. II/2. - Vizitációs jegyzőkönyv 1713-1725. KükEhmLvt prot. IL/3. - Vizitációs jegyzőkönyv 1726-1761. KükEhmLvt prot. II/4. - Vizitációs jegyzőkönyv 1762—1782. KükEhmLvt prot. II/5. - Vizitációs jegyzőkönyv 1783-1797. KükEhmLvt prot. II/6. - Vizitációs jegyzőkönyv 1798-1813. KükEhmLvt Conscr. 1714 - Az egyházközségek javainak összeírása 1714. KükEhmLvt Conscr. 174g — Az egyházközségek javainak összeírása 1749. GK- A Geleji kánonok Kiss Áron-féle (Egyházi kánonok, melyeket ... egybegyűjtött Geleji Katona István... Kecskemét 1875.), a Zsinati Iratokban való közlés végett átdolgozott és a mai nyelvállapothoz igazított fordítása. Átírás, rövidítések A szöveg közlése során az Erdélyi Történelmi Adatok, illetve az Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok korábbi köteteinek átírási szabályait követtük. A mássalhangzókat többnyire betűhíven írtuk át, még akkor is ha az ellenkezik a mai helyesírás szabályaival (pl. ekklézsia, mellyet, ollyan stb.). Helyenként azonban eltértünk ettől, és a mai helyesírási szabályok szerint kettőztük a mássalhangzót (pl. halgató helyett hallgató, ehez helyett ehhez). A 18. század első felében elterjedt gyakorlat volt minden szóvégi t kettőzése. Ennek betűhív visszaadását mellőzzük. Az tz és a ts nálunk c és cs betűként szerepel. Ahol a hangértéke megköveteli, ott az s betűt zs-vé (eklézsia — eklézsia), az i betűty'-vé (ifiú - ifjú) írtuk át. A magánhangzókra mindig a mai helyesírás szerint tettük ki az ékezeteket. A szavak egybe- és különírásakor, illetve a kis- és nagybetű használatakor szintén a mai helyesírás szabályai szerint jártunk el. A központozást értelemszerűen használtuk. A tulajdonnevek hangalakját változatlanul hagytuk, közismert nevek esetében az ékezeteket egységesítettük. A többtagú hely- és személyneveket a mai helyesírás szabályai szerint egybeírtuk, ám az eredeti nagy kezdőbetűket meghagytuk (pl. SzászDányán, SzentKirályi). 17
