Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
A parciális zsinatok jegyzőkönyvei
1665. március 18., Küküllővár 93 uramot esperest uram pecsétivei, mivel őkegyelme ezelőtt közzel hatodfél esztendővel Váradon feleségül elvött volt, és azidőtől fogva őkegyelménél tűrtem, laktam elmémnek nagy hányódásával. Várom Istentől, hogy őkegyelmétől elszakasszon, holott őkegyelme az házasságra erőtelen ember, és őkegyelmének azidő alatt nem volt edgyszer is edgyesiilése, noha sokszor akarta azt az házasságbeli cseleked [et] it végben vinni velem, de soha végben nem vihette erőtelensége miatt. Ma is szintén ollyan szűz vagyok, mint szintén akkor, mikor őkegyelmének adtak. Most azért tovább nem akarván tovább elmémben hányattatni, félvén azon, hogy emberi gyarlóság miatt mind Istenemet megbántom, s mind felebarátomot megbotránkoztatom, őkegyelmétől való elválást kívánok, noha eddig is soha nem voltam őkegyelmének felesége. Elválásomnak oka fő az őkegyelme házasságra való erőtelensége és férfiúság nélkül valósága, [110.] mely maga fogyatkozását őkegyelme maga is jól tudgya. Azt is tudgya, hogy velem soha nem részesült Innét is megmutatódik az őkegyelme erőtelensége, hogy én nem magtalan, hanem az szaporodó atyától, anyától való vagyok. Ha velem részesült volna, meglátszott volna rajtam eddig. Ez is láttatik az őkegyelme erőtelenségét bizonyítani, hogy őkegyelme megértvén szándékomot, nekem kárt akart tenni (úgy ítílem) szoknyáimot kezébe vévén. Ismét, hogy nagy erős fenyegetéssel volt hozzám őkegyelme, mellyeket nem kellett volna őkegyelmének cselekedni, ha férfiúságát érzettem volna. Én, ha lehet, megbizonyítom az őkegyelme erőtelenségét, magam penig, valamely erős hitnek formáját feltalállya kegyelmetek, avval megesküszem, hogy soha nem volt csak egyszer is edgyesülésem őkegyelmével, sőt, ha kívántatik s az törvény úgy talállya (noha elég szemérem és nehezen veszem magamot arra), kész vagyok magamot is próbára bocsátani. Protestatur de ulterioribus. Inctus per se ipsum sic replicat: Tagadom tellyességessen, hogy én erőtelen voltam volna vagy volnék a házasságbeli cselekedetnek végbenvivésére. Az Isten úgy üdvözítse lelkemet, hogy semmi fogyatkozásom nincsen abból, sőt minden éccaka [111.] megcselekedtem az edgyesülést minden fogyatkozás nélkül. Kész is vagyok akárhol, s akármikor oculata revisio által is magamot megpróbálni. Deliberatum: Mivel a dolog nagy és titkos bizonságokkal még előttünk meg nem is erősíttetett, mind az két fél magok szájokkal erőssen állítván dolgokot, egyik fél tagadván a férfiúságot, másik fél állítván, a próbára is oculata revisio által mind az két fél ígéri magát. A felperes proponállya is, hogy propositioját, ha lehet, megbizongattya. Láttatik is az három circumstantiakból, mellyeket az felperes propositiojában előszámlál, az impotentiaban valami lenni, azért mind a két fél minnél több bizonságokból lehet, propositioját és replicatioját bizongassa meg, és az jövendő s közelebb leendő gyűlésünkben jöjjenek elő, és lészen deliberatum az dolognak világosításához illendő. Levata causa Joannis Dévai contra fugitivam uxorem Margaritam Sárközi, qui constituit egregium Matiam Bán, per quem sic proponit causam suam: Azért kellett kegyelmetek eleiben jőnöm, hogy engem ezen meghnevezett feleségem ezelőtt tíz holnapokkal elhagyott, mi okoktúl viseltetvén, nem tudatik. Azért tőlle való elválást és második házasságra való szabadságot kévánok kegyelmetektől. [112.] Deliberatum: Keresse vagy kerestesse elfutott feleségét, és megtalálván híja vagy hívassa hiti mellé, ha nem jő, fogassa meg, és külső tisztekkel igazítassa dolgát.
