Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.

Tárgymutató

Tárgymutató 297 Kocsma. A templom körül senki ne állíthasson korcsomát Küküllőváron (1707 március). Koldus. A felperes mátkasága alóli szabadulást kér, mert a lány nem ment hozzá, alperes elhidegülésével indokolja döntését, és azzal, hogy a legény koldussal járt (1646 november). Kurva. Harasztosi Annát férje kurvának kiáltotta (1638. június 3.); a balavásári lelkész perbe idézi a mestert, amiért az feleségével együtt az ő feleségét kurvázta (1639 június); a felperes azzal vádolja a királyfalvi tanítót, hogy feleségét kurvának kiáltotta (1642 február); a felperes paráznasággal vádolja feleségét és elválást kér tőle, az asszony kurvaságát több tanú is bizonyítja (1665 november); Székely Istvánt felesége paráznának kiáltotta, Pikita Istvánnét férje kurvájának, a férj igazolja magát a vádak alól (1708 december). Lator. Horváth László bebizonyította feleségének latrokkal való társalkodását, elválasztják tőle, az asszonyt ligában hagyják (1687 június); hűtlen, parázna, latrot tartó feleségétől a férjet elválasztják, az asszonyt ligáztatják és magisztrátus kezébe adják (1711 november); Csávási Sámuel kutyfalvi pap hűtlen és parázna feleségétől elválik, az asszonyt latrával együtt kiközösítik (1712. június 29.; 1712 november). Leányegyház. Ha Gálfalva nem tud megegyezni a pócsfalviakkal az épületek karbantartásáról, akkor a lelkészi szolgálat maradjon a régi rend szerint (1702 március); Egrestő anyásítását kéri, ebben csak a generális zsinat dönthet (1713); a lelkészi szolgálat Kerelőszentpálon és filiáiban a régi mód szerint legyen (1715 február); a bernádi filia köteles a bonyhai parókia körüli kertek egyharmadát karbantartani (1720 szeptember); a parciális a magyarsárosi reformátusokat a vámosgálfalvi eklézsiához csatolja (1720 november). Leánykérés. A felperes nem a törvényes gyámjától kérte meg a lányt, a lány sem akar hozzámenni (1647 február). Lelkész. A balavásári lelkész perbe idézi a mestert, amiért az feleségével együtt gyalázta őket (1639 június); Bikfalvi János a perben azzal védekezik, hogy korábban disznaját elhajtották, ő csak saját kárát térítette meg azáltal, hogy Harkó András disznaját eltartotta (1641 október-december); Tövissi Máté héderfáji lelkész kéri Fehérvári Mihály vámosgálfalvi lelkész büntetését, amiért ellene áskálódott, gyalázta és szolgálatbeli hiányosságokkal vádolta (1643 június); Tsepei János dányáni lelkész perbe fogta Haraszkereki Mihály balavásári tanítót paráznasággal való rágalmazásért (1643. augusztus 20.; 1643. október 21.); a felperes kártérítést követel Túri János kerelőszentpáli lelkésztől, állítása szerint a lelkész felesége ütötte meg a borjút (1643. október 21.); Makai István kendi lelkész Fehérvári Mihály gálfalvi lelkész elleni perében az alperes a generális zsinatra fellebbez (1644 március); Ormányi János kendi lelkészt részegség és esküvés miatt a generálisig felfüggesztik hivatalából (1644 június); Köpötsi Tamás radnóti udvarbíró perli Túri János radnóti lelkészt, hazugsággal gyanúsítja (1644 október); Sárdi Gergely ebesfalvi lelkész gyalázkodásért és rossz hír terjesztésért perli Radnóti István lelkészt (1645 november); Szeredai Péter kerelőszentpáli lelkész paráznasággal gya-