Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
Egyházfegyelmezés... 19 A vizsgált ügyek Az 1638-1720-as időszakban összesen 642 ügyet tárgyalt a parciális. Ezek többsége (405) házasságjogi, 144 a belső egyházi rend fegyelmi ügyeivel foglalkozik (lelkészek, tanítók, illetve ezek feleségei ellen indított perek vagy fegyelmi eljárások), 46 adminisztrációs határozat, 38 gyülekezeti tag ellen indított fegyelmi eljárás, kilenc határozat pedig annyira szűkszavú, hogy nem lehet megállapítani az ügy jellegét. Lássuk a fenti adatokat időszakonkra történő lebontásban: 1638-1667 között többnyire Dadai esperessége idején 190 ügyet tárgyalt az egyházmegye bírósága, Vajdaszentiványi János és Fogarasi Kis Tamás esperessége alatt (1668-1689) 106ot, Gönczi István idejében (1689-1712) 182-t, majd Bonyhai Simon György szolgálatának első kilenc évében 164-et. Az ügyek számát elosztva az évekével, kiderül, hogy a Vajdaszentiványi idejében működött legkevésbé hatékonyan a parciális, ekkor évente átlag 3-^1 ügyről van tudomásunk, míg Bonyhai idejében évi átlag 18ról. Házasságjogi ügyek Alább néhány konkrét esettel szeretnénk illusztrálni mindazt, amit e bevezető elején az egyházmegyei zsinatok általános működési gyakorlatáról és jogköréről mondottunk. Dadai esperessége alatt az ügyek csaknem háromnegyede házasságjogi, míg Vajdaszentiványi és Gönczi idejében arányuk kétharmadra csökken, Bonyhai idejében pedig nem teszik ki a perek felét sem. Azt is említettük már, hogy az egyházmegyei zsinat egyik feladata a válóperek lebonyolítása volt. A közölt anyag kiválóan szemlélteti a házasságfelbontási eljárás fokozatos szigorodását: a 17. század közepén még a vizitáció is dönthetett e kérdésben, később kizárólag a parciális jogkörébe tartozott. A szigorítás következő fokozataként a Nagyenyeden 1696. július 1-én tartott zsinat kimondta, hogy extra manifesti aduiterii casum [nyilvánvaló házasságtörés esetén kívül] a partialisokban divortium ne légyen (azaz ha szemmel látott tanú vagy maga nyelve vallása nem lészen). 5 6 Amennyiben tehát a parciális előtt nem igazolódott minden kétséget kizáróan a házasságtörés, akkor azt a Generális Zsinatra kellett továbbítani. A válóperek többsége két fordulóban zajlott, a szedria először meghallgatta a feleket, és kibocsátotta vallatásra, majd a vallatásról szóló jelentés ismeretében, a következő gyűlésen döntött a válás felől. Előfordult viszont, hogy a válóper többször is a parciális elé került: Nagy András Vas Anna elleni válókeresetét 1685-1686-ban négy alkalommal tárgyalták, Bethlen László és Vesselényi Anna perét 1701-1702-ben szintén négyszer, miközben Fogarasi Sámuel orvos és fricsi Fekete Erzsébet perét 1720-1721 között hétszer (végül a Generális Zsinat elé került). Amennyiben a parciális nem tartotta elegendőnek a felhozott érveket, arra utasította a feleket, hogy béküljenek ki, vagy alkalmazta az ideiglenes elkülönítést ( separatio). Amennyiben a válóper során kiderült, hogy valamely fél köztörvényes bűncselekményt is elköA Széki Egyházmegye levéltára az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, prot. I. 299.
