Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
Egyházfegyelmezés.. 17 1712-től Bonyhai Simon György állt az egyházmegye élén. Esperessége idejéből, terjedelmi okokból, csak az 1720-ig terjedő jegyzőkönyveket közöljük, a további évek anyaga következő kötetünkben lát majd napvilágot. Az időszak érdekessége, hogy a korábbi két időszakhoz képest csaknem duplájára nő a lelkészek és mesterek ellen indított fegyelmi ügyek száma. A gyűlések típusa Az esperes személyére néző egyházi törvények előírták, hogy a parciális zsinatot évente háromszor Ciegely pápa napja (márc. 12.) körül, közvetlenül a (Szentháromság után második vasárnap tartott) generális zsinat előtt és Szent Mihály nap (szept. 30.) tájban kellett összehívnia. A megjelölt időpontok persze legtöbbször módosultak. A naptári év első parciálisát általában a gyülekezetek vizitálásának befejezésekor tartották, hogy az itt előkerült gondokat orvosolhassák. Mivel a gyülekezetek látogatását gyakran novemberben vagy decemberben már elkezdték, rendszerint január-februárban értek a vizitációs körút végére, tehát még március előtt megtartották a parciális zsinatot. De az év végi részzsinat időpontja is tovább csúszott mint szeptember, és csak november-decemberben került megrendezésre. A törvénykönyvben megjelölt időpontok mellett lehetőség volt extraordinaria parciálisok tartására is. Ezeken többnyire egyetlen sürgős adminisztrációs kérdést vagy főúri válópert tárgyaltak meg. A közölt anyagban összesen öt alkalommal fordult elő ilyen: 1679 júliusában, 1684 decemberében, 1693 júniusában, 1700 augusztusában és 1720 júliusában. Az is megtörtént, hogy kisebb horderejű ügyben nem hívtak össze teljes parciálist (vagyis az egyházmegye valamennyi lelkészét és tanítóját), hanem csupán a szűkebb tájegység egyházi szolgái gyűltek össze. Ezeket a gyűléseket semipartialis synodusnak mondották. A vizsgált időszakban, Dadai elnöksége alatt öt, a Vajdaszentiványié alatt kilenc, Gönczi idejében egy, Bonyhai alatt öt, összesen tehát 20 semipartialist tartottak. Az egyházi törvénykezésnek a parciális zsinaton kívül volt más fóruma is. Úgy tűnik, hogy Dadai János idejében rendszeresen működött az ún. quindena, a tizenöt naponként összeülő törvényszék. 1641-1666 között 30 quindenális törvényszéki ülésen hoztak határozatot (a legtöbbet 1643-ban, amikor öt ülésről készült jegyzőkönyv). A korai időszakban a vizitáció is eljárhatott a parciális zsinatok jogköréhez kapcsolódó ügyekben. Dadai esperessége alatt 13 vizitáció működött törvényszékként is. Az 1638-1674 közötti időszakban két külön protocollumba vezették a vizitációk és a parciális zsinatok jegyzőkönyveit. Amennyiben a vizitáció a parciális zsinat feladatát vette át, a határozatokat természetesen a parciálisok protocollumába írták be. Ezért mi sem a vizitációkat tartalmazó kiadványunkban, hanem ebben a kötetben közöljük őket. 1676-tól 1713-ig viszont az egyházmegyének egyetlen protocolluma van, amelybe vegyesen jegyeztek be parciális és vizitációs jegyzőkönyvet egyaránt. 1713-ban a nagymedvési parciálisról a következő vizitációra halasztottak egy ügyet/ ' Ebből is látszik, hogy a vizitáció és a parciális zsinat jogköre még a 18. század elején sem határolódott el markánsan. 5 5 KükEhmLvt prot. 1/2. 550.
