Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
Egyházfegyelmezés... 15 A Küküllői Egyházmegye parciális zsinatai Rövid kutatástörténet A Küküllői Egyházmegye történetének első „kutatója" Kónya Ferenc (1741— 1797) lelkipásztor és esperes volt, aki összeírta egyházmegyéje 1556-tól szolgáló lelkészeinek és mestereinek neveit, és létrehozta az egyházvidék archívumát. Kónya munkáját Fogarasi Sámuel folytatta, és az 1820-as évtől kezdve tovább vezette a lelkészek és mesterek névsorát. A nagyenyedi püspöki levéltár 1849. évi pusztulása után, Bodola Sámuel, volt héderfáji lelkész, majd püspök gyűjtötte egybe Kónya Ferenc zsinatokról készített feljegyzéseit. Az egyházmegye történetének és levéltárának legkiválóbb ismerője Illyés Géza volt. A királyfalvi lelkész és kollégiumi tanár számos tanulmányban dolgozta fel az egyházmegye történetét, 4 8 de nevéhez fűződik a tractus levéltárának alapos ismertetése is. 4' Továbbá meg kell említenünk Péterfy László, Nagy László, Molnár Ambrus és Sándor Attila megjelent tanulmányait. M ) A házasság intézményével és a 17. századi Küküllői Egyházmegye válópereivel foglalkozik tanulmányaiban Kiss Réka. O elsősorban a népi vallásosság szemszögébői vizsgálja az egyházmegye történetét a vizitációs és parciális zsinati jegyzőkönyvek alapján. 5 1 Elemzi az egyháznak a népi kultúrára gyakorolt hatását, az egyéni és közösségi értékrend változásában való szerepét. 4 8 Illyés Géza: A Küküllői Református Egyházmegye kialakulása és első esperesei. In: Református Szemle 1932, 131-135. Uő: A református esperes és az egyházmegyei kormányzás a 17. és 18. században. In: Református Szemle 1932, 179-183, 213-218. Uő: A Küküllői Egyházmegye egyházainak javai és jövedelmei az 1676-1714. években. RSz 1927, 468-471, 484-486, 667-670, 686-^689, 700-705, 731-732, 784-786, 795-798. Uő: A Küküllői Református Egyházmegye papjai a reformáció korától az erdélyi református zsinat fennállásáig, 1871-ig. In: Egyháztörténet II. 1944, 281-333. (A továbbiakban: Illyés 1944) Uő: Az 1619. évi küküllővári zsinat felteijesztése Bethlen Gábor fejdelemhez. RSz 1934, 501-505. 4l > Illyés Géza: A Küküllői Református Egyházmegye levéltárának története. In: Egyháztörténet III. (1945), 106-119. 5 0 Péteríy László: Fegyelmezés a küküllői egyházmegyében a XVII 1. század folyamán a vizitációs jegyzőkönyvek alapján. In: Református Szemle 1974-1976. Molnár Ambrus: Fejezetek a Küküllői Református Egyházmegye történetéből. In: Vallási néprajz 7., 5-23. Sándor Attila: Egyházi fegyelmezés a sövényfalvi református gyülekezetben. In: Vallási néprajz 7., 123-139. M „Házastárs nélkül szűkölködvén." Adatok a házasság megkötésének és felbontásának 17. századi gyakorlatához a Küküllői Református Egyházmegye iratainak tükrében. In: Ethno-Lore. (Népi Kultúra - Népi Társadalom XXII.) Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve. Budapest 2005.; Matrimoniális causák a Küküllői Református Egyházmegye jegyzőkönyveiben (Házasság, válás egy 17. századi erdélyi egyházmegyében). In: Fiatal Egyháztörténészek Kollokviuma. ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék Kiadványai 1. Bp. 1999. 41-57.; „Idegen Legény kegyelmed, honnét jött, hova megyen, nem tudom". Lelkészekről, rektorokról a Küküllői Református Egyházmegye iratainak tükrében (1638-1690). In: Folklorisztikai tanulmányok, melyekkel tanítványai köszöntik a hatvanéves Voigt Vilmos
