Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Küküllői Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései 1. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 6-1.) Kolozsvár 2008.

Tárgymutató

312 Tárgymutató Püspök. Mohai Sándor a püspökhöz fellebbez, aki utasítja az egyházmegyét, hogy a pert vegyék fel újra (1638. június 10.); esperesválasztásra püspöki engedély érkezett (1689 december). Rágalom. A balavásári lelkész perbe fogja a mestert, amiért az feleségével együtt gyalázta őket, feleségét kurvázta (1639 június); Bogáthi Imre balavásári lelkész perli Pataki Pál nagykendi iskolamestert, amiért az őt és családját gyalázta (1640 május); Muska Zsófia gyalázta férjét, paráznasággal vádolta (1640 június); Petki Jánost utolsó tárgyaláson gyalázás miatt elítéli a parciális (1641. november 20.); a felperes azzal vádolja a királyfalvi tanítót, hogy szidalmazta és feleségét kurvának kiáltotta (1642 február); a felperes vádolja Csávási István iskolamestert, hogy gyalázta, hazugnak nevezte (1643 május); Tövissi Máté héderfáji lelkész kéri Fehérvári Mihály vámosgálfalvi lelkész megbüntetését áskálódásért, gyalázásért (1643 június); Tsepei János dányáni lelkész perbe fogta Haraszkereki Mihály balavásári tanítót rágalmazás miatt (1643. augusztus 20.; 1643. október 21.); Sárdi Gergely ebesfalvi lelkész gyalázkodásért és rossz hír terjesztésért perli Radnóti István lelkészt (1645 november); a felperest elhagyta felesége, felesége gyalázkodással vádolja a férjet (1657 március); Radnóthfái István sövényfalvi lelkészt rágalommal és gyalázással vádolja a felperes asszony (1666 július); a felperes gyalázkodó feleségét paráznának mondja (1666. november 3.); a felperes vádolja az alperest, hogy őt hírében-nevében mocskolta (1667 március); Szeredai Péter kerelőszentpáli lelkész rágalmazta, lopónak, kurvának és boszorkánynak mondta a cselédlányt (1669 június); Disznajói Mihály gógánváraljai lelkész és Illyefalvi Lőrincz iskolamester között hosszas és durva veszekedés, kölcsönös rágalom és becstelenítés miatt folyt per (1673 augusztus; 1673 december; 1674 február); Vadasdi Péter lelkész feleségét veszekedéssel, rágalmazással vádolja (1698 november); Hosszúfalusi Péter sövényfalvi tanítót Szilágyi Sigmond lelkész rágalmazása miatt a parciális megverettetésre ítélte (1699 március); Királyfalvi Sámuel azzal vádolta Illyefalvi Bálint tanítót, hogy annak Máramarosban felesége lenne (1699 március); Gidófalvi Péter küküllővári lelkészt beperelték rágalmazásért (1700 február; 1700 június); a jegyeseket elválasztják egymástól, fizessenek büntetést a rágalmazásért (1708 december); Szilágyi Zsigmond királyfalvi lelkész panaszolja, hogy Galambosi Pál radnóti iskolamester őt rágalmazta, lopással vádolta (1713 május; 1713 június); Csehi Mihály mocskolta Fodor Katát, hogy vele paráználkodott (1715 február; 1716 március); Balási András perli Solymosi Mihály kóródszentmártoni lelkészt, amiért lopással és a kalákpénzből való részesüléssel vádolja (1715 június); Kovásznai György gógánváraljai tanító rágalmazásért perbe fogta a korábbi tanítót és családját (1715 június); Szilágyi Zsigmond paráznasággal vádolta Zalányi Gergelyt, a vádak azonban nem igazolódtak (1715 november); Szathmári András küküllővári tanítót többen is mocskolták (1715 november); Szentannai István balavásári lelkészt bögözi Fosztó György egrestői tanító mocskolta, aki később beismerte vétkét (1716 március). Részeg, részegség. Ormányi János kendi lelkészt részegség miatt a generálisig felfüggesztik hivatalából (1644 június); Sárdi Gergely ebesfalvi lelkész perli Radnóti István lelkészt, akinek többszöri részegségét említi (1645 november); a lány apja a legényt részegeskedéssel vádolja (1646 október; 1646 november); a leány