Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Falvak szerint

Falvak szerint 485 nem akarnak fizetni. A vizitáció döntése szerint ezután minden cigánygazda négy napot dolgozzék, amelyből a quartalitás a mesteré (Sófalva, 1807). Néhány cigányasszony, katona férjeikről nem tudván semmit, férjhez mentek; a vizitáció megengedi, hogy az, akinek férje már öt éve távol van és semmit se tudnak róla, újabb házasságot köthet (Sófalva, 1812/3). Consistorium, helyi egyházi tanács. Felállítják a helyi egyházi tanácsot (Sófalva, 1807). Egyházfi. Az egyházfi hivataláról lemondott, ezért új egyházfit választottak (Sófalva, 1809/2). Eklézsiakövetés. Egy ember, aki feslett erkölcse miatt tömlöcbe került, nem akar eklézsiát követni. Húsvétig haladékot kapott (Sófalva, 1779). Fizetés. A vizitáció megfeddi a gyülekezetet, mert a lelkész fizetéséhez tartozó quartából a mestert akarják fizetni, ezért az eklézsiát a következő parciális elé idézik (Sófalva, 1779). Némelyek azt kívánják, hogy mindenki egyenlő bért fizessen a papnak, a vizitáció a kérést a parciális elé utalja (Sófalva, 1782). A lelkész fizetése a sófalvi határ újraosztása és a birtokosok kapzsisága miatt csökkent. Nádudvari úr minden évben 10 kalangya búzát adott a papnak, de miután meghalt, az utódok nem fizetnek (Sófalva, 1792). A sófalvi cigányok ezután a papnak bérként 2-2 napszámmal tartoznak (Sófalva, 1794). A cigányok sem a mesternek, sem a lelkésznek nem akarnak fizetni. A vizitáció döntése szerint ezután minden cigánygazda négy napot dolgozzék, amelyből a quartalitás a mesteré (Sófalva, 1807). A lelkész fizetésében elmaradások vannak; a cigányok sem akarnak dolgozni. Az egyházfit utasítják, hogy az elmaradásokat gyűjtse össze, a cigányoktól pedig szedje össze a 3-3 márjást, az egy napszám árát (Sófalva, 1808). A lelkész és a mester panaszolják, hogy a birtokosok nem fizetik a díj levélben meghatározott fa árát, a kurátor magára vállalta a hátrálék rendezését (Sófalva, 1812/2). A lelkész és a mester panaszolja, hogy a birtokosok nem fizetik a fabért; a kurátor magára vállalta a hátralék rendezését (Sófalva, 1814/3). Földek. A vizitáció meghagyta a lelkésznek, hogy az eklézsia földjeit méresse fel (Sófalva, 1813/4). Gyümölcsös. A gyümölcsöst 12 oltvánnyal szaporították (Sófalva, 1812/6). Harang. Nádudvari úr a harangláb helyét harangostól együtt elfoglalta veteményeskertnek, a vizitáció kéri a méltóságos urat, hogy adja vissza, aki ígérte, hogy visszaadja (Sófalva, 1777). Házasság. Egy kóborló legény Fejér Máriát eljegyezte, de később a jegyességet felbontotta és a leányt elhagyta. Mivel nem lehet tudni, hogy a legény hol van, a leányt a vizitáció a mátkaságból felszabadította (Sófalva, 1780). Sófalvi Pál feleségét, Székely Borit elcsapta házától és nem akarja visszavinni (Sófalva, 1808). Iskola. Némelyek nem járnak templomba, gyermekeiket iskolába nem járatják; a vizitáció inti, hogy gyermekeiket küldjék iskolába, ahol legalább a magyar nyelvet megtanulnák (Sófalva, 1785). A lelkész intse meg a híveket, hogy gyermekeiket küldjék iskolába és az iskolamestert is felszólítják, hogy tanítsa szorgalmasan a gyermekeket (Sófalva, 1787). Olyan gyermek is van a faluban, aki nem jár iskolába (Sófalva, 1789). A szülők nem küldik iskolába a gyermekeiket, pedig jó iskolamester van a faluban, ezért a vizitáció utolsó figyelmeztetésben részesíti a szülőket (Sófalva, 1807). A mester panaszolja, hogy a gazdák, amikor gyermekeik megtanulnak olvasni, tovább már nem küldik iskolába őket; a vizitáció intésére a gazdák megfogadták, hogy gyermekeiket küldeni fogják az iskolába (Sófalva,