Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 447 egyházfiak ja vitatják a székeket. A cselédlányok a számukra kijelölt helyekre üljenek. Akik nem hajlandók betartani az ülésrendet, 3 forintra büntetik (Nagysajó/lutheránus, 1763). A kamatból a templom tetőzetét javították (Nagysajó/lutheránus, 1797). A templomjavításra Teleki Julianna 300 forintot adományozott (Nagysajó/lutheránus, 1810/10). Kéregetésből további 202,80 forint gyűlt össze a templomjavításra (Nagysajó/lutheránus, 1810/10). A templom zsindelyezésének és falai megerősítésének költsége (Nagysaj ó/lutheránus, 1812/9). A templom köré új kerítést kell felállítani (Nagysajó/lutheránus, 1813/4). Nagysajó (református). Megzsindelyezik a templomot (Nagysajó/református, 1797). Javítják a templomot és a tornyot (Nagysajó/református, 1804). Óvárhely. Javítják a templom tetőzetét (Óvárhely, 1792). Az úrvacsorázásra bort és ostyát vásárolnak (Óvárhely, 1814/10). Sajómagyarós. Sok a romlás a templom és iskola körül, ezért megintették a híveket (Sajómagyarós, 1748). Rossz a templom tetőzete, panaszolja a lelkész. Az egyházfi lusta volt megjavíttatni (Sajómagyarós, 1790/3). Az egyházfi intse meg azt az embert, aki nem járt templomba és úrvacsorát sem vett (Sajómagyarós, 1797). Újrazsindelyezik a templomot (Sajómagyarós, 1808). Templombeli szükségekre, úgymint ostyasütővas igazításért, borért, mészért kiadott pénz összege (Sajómagyarós, 1813/6). A templom zsindelyezésére 20 forintot fordítottak (Sajómagyarós, 1814/9). Szászszentjakab. Sok a javítanivaló, 1755 óta nem javítottak semmit, ezért az egyháziakat hanyagság miatt megbüntetik (Szászszentjakab, 1757). Továbbra sem javítottak meg semmit, ezért megbüntetik az eklézsiát (Szászszentjakab, 1759). Újrazsindelyezik a templomot (Szászszentjakab, 1791). A templom- és a toronyépítésre 468 forintot gyűjtöttek (Szászszentjakab, 1804). A kamatból a templom pincéjére költöttek (Szászszentjakab, 1808). Szentmáté. A templom kerítése rossz állapotban van (Szentmáté, 1751). Újős. Javítják és zsindelyezik a templomot (Újős, 1766). A bevételek egy részét templomépítésre fordították (Újős, 1785). Jelentés a templomépítésről (Újős, 1794). A templomot javítani kell (Újős, 1814). Úrvacsora. Aranyosmóric. Azokat, akik nem vesznek úrvacsorát 34 dénárra büntetik (Aranyosmóric, 1745). Az úrvacsoravételt elhanyagolok vesszőzést vagy pénzbüntetést fognak elszenvedni (Aranyosmóric, 1776). A lelkész részegsége miatt nem tudta kiszolgáltatni az úrvacsorát (Aranyosmóric, 1782). Kentelke. A kamatokból az úrvacsorára is költöttek (Kentelke, 1787). Nagysajó (lutheránus). Úrvacsorázás alkalmával megbotránkoztatták egymást. A vétkeseket 2 forintra büntetik (Nagysajó/lutheránus, 1779). Dendel János 3 éve nem vett úrvacsorát, mert a felesége a mostohalányaival együtt gyakran megverte (Nagysajó/lutheránus, 1787). Nagysajó (református). Némelyek 3 éve nem úrvacsoráztak (Nagysajó/református, 1788/1). Óvárhely. Az úrvacsorázást elmulasztókat először 1, másodjára 2, harmadjára 3 forintra büntessék, ha pedig így sem úrvacsoráznak, szamártemetéssel temessék el (Óvárhely, 1745). Sajómagyarós. Van olyan személy, aki 4 éve nem vett úrvacsorát; az ilyen embert a vizitáció rendelése szerint át kell adni a karhatalomnak (Sajómagyarós, 1789). Felker Mihály és Bilagan Hantzi templomba nem járnak, úrvacsorát nem vesznek, a vizitáció előtt mindketten fogadták, hogy ezután járnak templomba és vesznek úrvacsorát (Sajómagyarós, 1790/1). Nagy Hantzi a szent sákramentumot mocskolta: „Szarik a sacramentumba, a sacramentumhoz való pohárba, bassza azt a papot, aki őtet megkeresztelte, kik ujjaikat fejire tették a keresztségbe." A vizitáció maga elé idézte a vádlottat, de az nem volt otthon, így semmiféle döntés nem született (Sajómagyarós, 1790/2). Felker Mihály két éve nem vett úrvacsorát, az egyházfi megintette (Sajómagyarós, 1792). Sófalva. A vizitáció megengedte, hogy a lelkész Murányi Ferenc házánál kiossza az úrvacsorát, amiért alkalmanként egy rénes forintot kell fizetni a lelkésznek (Sófalva, 1794). Szászszentjakab. Néhány „legényke", akik iskolába nem jártak, úrvacsorát akarnak venni, ezért a vizitáció utasítja a lelkészt, hogy úrvacsorázni ne engedje őket, és ha házasodni akarnának, ne eskesse meg őket, amíg magukat az úrvacsorára illendőképpen fel nem készí-