Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 435 (Cegőteike, 1778). A lelkész panaszolja, hogy fizetését nem kapta meg mindenkitől (Cegőteike, 1785). A lelkész nem kapta meg a fizetését azoktól, akik nincsenek beírva a díjlevélbe (Cegőteike, 1808). A lelkészt karddal kényszerítették, hogy éjszaka eskessen (Cegőteike, 1812/2). Felsőbalázsfalva. Csak egy hallgatója van a papnak (Felsőbalázsfalva, 1790). A lelkésznek kell ellátni a mester feladatát is (Felsőbalázsfalva, 1807). A lelkész a kezelése alatt lévő tőkepénzből a parókia mellé csűrt és istállót építteti (Felsőbalázsfalva, 1807). A pap panaszkodik, hogy a parókia körüli javításokban a hívek nem segítenek (Felsőbalázsfalva, 1810). A pap az öregség miatt megvakult (Felsőbalázsfalva, 1813). A pap öregsége és vaksága miatt nem tudja tanítani a gyermekeket, de az istentiszteleteket megtartja (Felsőbalázsfalva, 1814/2). Felsőszászújfalu. Az eklézsia engedetlensége miatt a lelkészt eltiltották a szolgálattól (Felsőszászújfalu, 1748). A lelkész és a mester közötti ellentét megoldódott (Felsőszászújfalu, 1750). A lelkész is ugyanannyi kamatot fizessen, mint az eklézsia tagjai (Felsőszászújfalu, 1766. november/l.). Az arbiter atyafiak megengedték a lelkésznek, hogy kedvezményesen fizesse a kamatot (Felsőszászújfalu, 1766. november/3.). A lelkész a parókián ne tartson táncmulatságot, feleségét fonóba ne engedje (Felsőszászújfalu, 1778). Sok az elmaradás a lelkész fizetésében (Felsőszászújfalu, 1783). A lelkész panaszolja, hallgatói száma lecsökkent, ezért gondok vannak a fizetés körül (Felsőszászújfalu, 1805). Mikó Károly gróf vádolja a papot, a lelkész menti magát (Felsőszászújfalu, 1812). Galacfalva. A lelkész saját költségén kerítést csináltatott (Galacfalva, 1771). A patrónus és az eklézsia panaszkodik a lelkészre, mert az italt árul, a betegeket nem látogatja, a híveket „illetlen szókkal illette", ezért a vizitáció megengedi, hogy új lelkészt válasszanak (Galacfalva, 1776/2). A lelkészt megintik: „tiszteletes loci minister igen ritkán szokott harangozni, egy héten egyszer vagy kétszer szokott templomba menni, mellyért tiszteletes loci minister admoniáltatott, hogy őkegyelme ezután a maga hivatallyát frequentálni el ne mulassa, inkább gyakorollya a harangozást és a templomot" (Galacfalva, 1782). A lelkész elcsapta szolgáját, mert haszontalan volt, aki azonban kérte fizetését (Galacfalva, 1782). Panaszkodnak a lelkészre: nem harangoz, a gyermekeket nem tanítja, a híveket csúfolja, ezért a lelkészt a vizitáció Kenteikére helyezi át (Galacfalva, 1785). Egy cigány panaszolja, hogy a pap beteglátogatásért 1 márjást kért (Galacfalva, 1807). A lelkész panaszkodik, hogy mindössze 5 házaspár van, akik nem akarnak bért fizetni. A vizitáció megerősíti a bérfizetésre vonatkozó korábbi előírásokat: minden gazda 2 véka búzát és 2 véka zabot fizet, a félgazdák ennek felét (Galacfalva, 1812/2). Kentelke. Csiszár Ádám „illetlen szókkal illette" a lelkészt (Kentelke, 1780). A lelkész panaszolja, hogy a hallgatók 13 éve nem adták meg fizetését (Kentelke, 1810/3). A lelkész panaszolja, hogy Lénárt Márton egyházfi három éve nem jár templomba (Kentelke, 1812). Kerlés. Sérelmezik a hívek, hogy a lelkész kis összegért bérli a templom földjét, pedig más többet adna érte. A vizitáció helyt ad a kérésnek: ezután a templom földjeit szabadon kiadhatják (Kerlés, 1790). A lelkész szóvá teszi, hogy a bor fizetését pénzben akarják kifizetni (Kerlés, 1809). A gyülekezet panaszolja, hogy a lelkész állandóan szidja a gyülekezetet (Kerlés, 1810). A lelkész öregsége miatt feladatát „gyengén" látja el (Kerlés, 1814/2). Nagysajó (lutheránus). A lelkész panaszol a fizetés iránt (Nagysajó/lutheránus, 1745). Sok vasárnap a lelkész nem prédikál, mert a lába kisebzett. Ilyenkor a mester prédikál helyette (Nagysajó/lutheránus, 1777). Nagysajó (református). Angyalosi Balázs lelkész egy ökröt adott el Molduván Gligornak 20 vonás forintért, amiből a vevő csak 7 forintot fizetett ki. A kezesek az ökröt visszahajtották a lelkészhez. A vizitáció visszafizetteti az előleget (Nagysajó/református, 1780). A lelkész fizetésével adósok listája (Nagysajó/református, 1814/3). Óvárhely. A lelkész és a hívek között nézeteltérés robbant ki a mester elköltözésekor, mert a mestert bántalmazták. A vizitáció a főbírónak átadja az ügy rendezését (Óvárhely, 1760). A lelkész marháit a tilosból elhajtotta egy Lőrinc nevű ember, és mikor az a zsebkendőjét küldte váltságként, ezt mondta: „szarom a zsebkendőbe"; egy forintra büntetik (Óvárhely, 1780). A