Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 425 tartozásokat, különben elkötik marháját (Sajómagyarós, 1790/8). Az eklézsia nem vetette be a lelkész földjét, holott kötelessége lett volna (Sajómagyarós, 1790/9). A papnak, mesternekjáró fizetést a hallgatók a lelkész betegsége és munkaképtelensége ellenére is fizetik (Sajómagyarós, 1794). Aki nem fizeti be a lelkésznek és mesternek járó bért, annak marháját az egyházfi elhajtja (Sajómagyarós, 1804). A mester panaszolja, hogy két özvegyasszony nem akar bért fizetni. A vizitáció megállapítása szerint mindkét özvegyasszony rendelkezik saját gazdasággal, ezért kötelesek bért fizetni (Sajómagyarós, 1807). Sófalva. A vizitáció megfeddi a gyülekezetet, mert a lelkész fizetéséhez tartozó quartából a mestert akarják fizetni, ezért az eklézsiát a következő parciális elé idézik (Sófalva, 1779). Azt kívánják némelyek, hogy mindenki egyenlő bért fizessen a papnak, a vizitáció a kérést a parciális elé utalja (Sófalva, 1782). A lelkész fizetése a sófalvi határ újraosztása és a birtokosok kapzsisága miatt csökkent. Nádudvari úr minden évben 10 kalangya búzát adott a papnak, de miután meghalt, az utódok nem fizetnek (Sófalva, 1792). A sófalvi cigányok ezután a papnak bérként 2-2 napszámmal tartoznak (Sófalva, 1794). A cigányok sem a mesternek, sem a lelkésznek nem akarnak fizetni. A vizitáció döntése szerint ezután minden cigánygazda négy napot dolgozzék, amelyből a quartalitás a mesteré (Sófalva, 1807). A lelkész fizetésében elmaradások vannak; a cigányok sem akarnak dolgozni. Az egyházfit utasítják, hogy az elmaradásokat gyűjtse össze, a cigányoktól pedig szedje össze a 3-3 máijást, egy napszám árát (Sófalva, 1808). A lelkész és a mester panaszolja, hogy a birtokosok nem fizetik a díj levélben meghatározott fa árát, a kurátor magára vállalta a hátrálék rendezését (Sófalva, 1812/2). A lelkész és a mester panaszolja, hogy a birtokosok nem fizetik a fabérét; a kurátor magára vállalta az ügy rendezését (Sófalva, 1814/3). Szászszentjakab. A lelkész fizetésében elmaradások vannak, ezért a vizitáció meginti a régi és az új egyházfit, hogy rendezzék a lelkész fizetését, különben 3-3 forintra büntetik őket (Szászszentjakab, 1755). A lelkész fizetéséhez apró dézsma is tartozik, amelyről a lelkész a hívekkel úgy egyezik meg, hogy l-l veder bort adnak helyette. Annak ellenére, hogy ez a megegyezés nem törvényes, a vizitáció megengedi (Szászszentjakab, 1766). Olyan házban, amelyben két vagy három gazda lakik, csak egy bért fizetnek; az ügy eligazítását a generális vizitációra halasztották (Szászszentjakab, 1766). A lelkész panaszol, hogy a hívek a borbéli fizetését nem szolgáltatták be (Szászszentjakab, 1789). A lelkész panaszolja, hogy némelyek borbéli bérét nem adták meg; a vizitáció 15 nap haladékot ad a hátrálék befizetésére (Szászszentjakab, 1810/4). A lelkésznek járó bort pénzben akarják megfizetni (2 veder bor 8 garas); a vizitáció elutasítja a kérést: a bort piaci áron kell kifizetni (Szászszentjakab, 1814/4). Szentmáté. Néhányan már 3-4 éve nem fizettek a lelkésznek, a vizitáció utasítja a hitest, hogy az elmaradásokat rendezze, különben megtiltják a mester alkalmazását (Szentmáté, 1748). Az egész örökséget bíró gazda egész bért fizet, az örökséggel nem rendelkező gazda csak felet (Szentmáté, 1788). Kováts Pált utasítja a vizitáció, hogy papnak és a mesternek járó fizetést adja meg: a papnak 2 kalangyát, a mesternek 1 -et, vagy ha kalangyát nem tud adni, akkor a lelkésznek 2 véka gabonát, a mesternek 1 -et (Szentmáté, 1796). Kovács Pált utasítják, hogy mesternek fizetésképpen évenként 51 pénzt fizessen (Szentmáté, 1797). A hurubások kérik, hogy ezután a lelkésznek ne 2 véka búzát és a mesternek 1-et fizessenek, hanem a lelkésznek 1 vékát, a mesternek felet. A vizitáció elutasítja a kérést, mivel azt a parciális határozta meg (Szentmáté, 1800). A hurubások egy szekér fát 8 poltrával akarnak megváltani, holott 4 sustákban határozta meg a vizitáció; ha ez nem tetszik a hurubásoknak, adják meg a fát (Szentmáté, 1804). A lelkésznek és mesternek a félörökségü gazdák nem fizetik a fabért; az egyházfit utasítják, hogy 15 nap alatt gyűjtse be az elmaradásokat (Szentmáté, 1807). Kovács Mihály nevű gazda nem akar a lelkésznek és mesternek egész bért fizetni, hanem csak 3 márjást, mint az apja, aki kovács cigány volt. A vizitáció nem dönthetett ebben az ügyben, mert Kovács nem jelent meg a vizitáció előtt; ezért az ügy a presbitériumra maradt (Szentmáté, 1808). Négy gazda nem akar fizetni a lelkésznek és a