Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Ötvösmunkák és ónedények a Nagysajói Káptalan - református egyházközségeiben (Kovács Mária)

364 Kovács Mária 1858-as vizitációs jegyzőkönyvből, a Névkönyvből és Debreczeni László vázlataiból is kimaradt. A kenyérosztó óntányérok bemutatása megerősíti azt a megállapítást, hogy a református egyházban mindennapi használati edényeket találunk liturgikus funkcióban. Ezt támasztja alá a tányérok egyszerű külseje, a díszítetlen felületek. Díszítésük az adományozási feliratokra korlátozódik. A tányérok készítési helye - a kannákhoz hasonlóan - kis arányban állapítható meg, feltételezzük csupán, hogy egy részük a besztercei ónöntők alkotása. A nagy sajói gyülekezetekben fennmaradt klenódiumok ismertetése újabb adatokat közöl a kevésbé kutatott nagy sajói református egyházközségek történetére vonatkozóan. E tanulmány célja elsősorban a máig fennmaradt ón- és ötvöstárgyak számbavétele, az azokra vonatkozó kevés adat ismertetése. A bemutatott emlékanyag egy kis régió református gyülekezeteiben őrzött tárgyainak keresztmetszetét adja. E munkák ismeretében számos, 17-18. századi, műkincseket készíttető nemes művészet- és egyházpártolásának lehetünk tanúi. Az ötvösmunkák feliratai alapján egy-egy adattal többet tudunk a Vitéz, Mara, Balogh család megrendeléseiről, ugyanakkor eddig ismeretlen ötvös- és ónöntő mesterekre derül fény.