Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Beszterce vidékének reformációja

10 Beszterce vidékének reformációja Az 1487. évi feliratos templomot a Wesselényiek jóvoltából tartották karban. Nagyobb javítás 1754-ben és 1876-ban volt, amikor a rossz állapotban lévő templomot Wesselényi Miklós teljesen feljavíttatta.

3

5 Az 1754. évi javításról felirat is tanúskodik: Stephanos Wesselényi/ L. B. de Hadad. Eo dum viveret, ardebat / Jehovae amore, / Uti has aedes, ei Sacras / An iile terras ad beatam coelorum / Sedes evocato; / Renovandas piac coniugii / L. B. Polixenae Dániel / Reliquis. / Quae dum paricum marito / Dei flagraret Zelo / non magis / Piae mariti voluntati / Quam pietati / Parere voluit, / et / renovare jussit / A. S. R. MDCCLIV.

3

6 A lelkész fizetését a gyülekezet kis létszáma miatt a patrónus család vállalta magára. A 18. században kis lélekszámú, de lelkes magyar ajkú református gyülekezet (több kegytárgya is a 18. századból származik) a 19. század második felében elnéptelenedett, anyaegyház jellegét elveszítette és a tacsi gyülekezet filiája lett, harangja pedig Sófalvára került/'

7 Kentelke. A települést 1602-ben Basta seregei teljesen elpusztították, egyetlen ház és lakosa sem maradt. Az újratelepítés után szászok és magyarok lakták, a 18. század végére azonban elrománosodott. 1812-ben mindössze 3 református családból állt a gyülekezet. A már említett régi protokollum szerint 1622. január 12-én tartottak vizitációt, amelyen fellajstromoztak egy ezüstkelyhet, tányérral együtt, két harangot (a nagyobbikat egyébként már a vizitáció előtt eladták). Az említett jegyzőkönyv a harangpénzből kölcsönzők neveit is megőrizte,

3

8 amelyek között magyar neveket is találunk, tehát a 17. században Kenteikének már magyar lakosai is voltak, viszont a birtokosok a 18. század folyamán az időközben kihalt szász és magyar lakosok helyébe román zselléreket költöztettek. Az eredetileg szász faluban a 17. század folyamán református gyülekezet is alakult, hiszen az 1674. évi vizitáción feljegyezték, hogy a református egyházközségnek 4 úrasztali terítője, valamint 1 éneklőszékre való kendője van. 1695-ben a cegőtelki gyülekezet papja, Margitai János látta el a lelkipásztori teendőket."

1

9 Állandó református lelkész a faluban csak 1715-től volt, amikor a Bethlen grófok templomot építettek és a szász lelkész helyébe magyar lelkészt hozattak, akinek a kentelki hívek pásztorlása mellett feladatához tartozott az árokalji és a kerlési uradalmi cigányok gondozása is. Az 1622. évi jegyzőkönyv a lelkészi fizetés mibenlétét is rögzítette: minden gazda két kalangya búzát, 12 dénárt, egy szekér fát, kisdézsmát (csirke, malac, sajt) köteles fizetni. Ezen felül az esketésért 1 veder bor, a keresztelésért 2 dénár, temetésért 9 dénár és egy tyúk járt. A kántor fizetése a pap fizetésének egyharmada volt, az alkalmi szolgálatok végzéséért is megkapta a lelkésznek adott juttatás egyharmadát.

4

0 A gyülekezet nem volt hosszú életű, a 19. század elejére lélekszáma leapadt, 1812-ben csupán három református családból állt a gyülekezet, akiknek az utódai később elrománosodtak.

4

1 A templomról már 1785-ben azt jegyzeték fel, hogy omlófélben van,

4

2 1794-ben pedig a vizitációs jegyzőkönyvben szűkszavú megjegyzés olvasható arról, hogy a templom tetőzetét lebontották, faanyagából pedig a mesteri telekre házat építettek.

4

3 1812 előtt a templom összeomlott, annak köveiből Bethlen János gróf Árokalján istállót és pincét építtetett. Az évi vizitáción a gróf megígérte, 3

5 Névkönyv 1888. 22. 3

6 Uo. 21. 3

7 Uo. 23. 3

8 Uo. 9. 3

9 SzDVM 308. 4

0 Névkönyv 1888. 9. 4

1 Nagysajói Prot. 299. 4

2 Uo. 122. 4

3 Uo. 186.