Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató
250 Tárgymutató a feleséget holtig ligába tartja a generális zsinat (1699 október, 92.); Pap Évát paráznaságért elválasztják férjétől, kiközösítik és ligában hagyják (1705 november, 112.); mind a férj, mind a feleség parázna, kiközösítik, ligába tartják (1713 szeptember, 129.); a feleségre rábizonyosodott paráznasága, törökkel való mátkasága, ezekért elválasztják, kiközösítik, örökké ligába tartják és magisztrátus kezére adják (1716 március, 153.); a feleség paráznasága bizonyított, gyilkossága ugyancsak (csecsemőjét anyatej nélkül hagyta és az meghalt), a férjét tőle elválasztják, őt kiközösítik, ligába vetik, és magisztrátus kezére adják (1717 május, 158-159.); megbizonyosodott az asszony paráznasága, elválasztják férjétől, de ha megbékél a világi törvénnyel a parciális nem veti ligába, (1718 március, 162.); mindkét félről bebizonyosodott paráznaságuk, kiközösítik, ligába vetik és világi törvényre adják (1718 június, 163-164.). Magisztrátus. Lásd: Világi karhatalom, világi törvényszék. Mátkaság. Mátkasági ügyben dönt a parciális (1691, 35-36.); a parciális inti a leány apját, hogy ne kényszerítse mátkaságra leányát, különösen részegen (1693 október, 48.); a leányt ligáztatják, mert mátkáját megcsalta (1694 június, 52.); a feleségre rábizonyosodott paráznasága, törökkel való mátkasága, ezekért elválasztják, kiközösítik, örökké ligába tartják és magisztrátus kezére adják (1716 március, 153.). Mérgezés. Férj vádolja feleségét „életem el fogyatásában munkálkodott, mercuriumott, légy maszlagot akart venni, vétetni, hogy meghétessen" (1689 november, 28.); a férj méltatlan bánásmódja miatt a feleség inkább a mérget választja, mint továbbra is vele együtt élni (1696 március, 69.); a férj azzal vádolja feleségét, hogy a ládája alján talált mérget neki készítette és nem annak a kutyának, amelyről azt mondja, hogy megharapta (1715 október 146-147.); a tanúvallomásokból kiderül, hogy a feleség nem férjének, hanem tényleg a szomszéd kutyának készítette a mérget (1716 június, 154.). Mester, tanító. Eötvös Ferencet azzal vádolják, hogy a lelkész és a tanító fizetését felvette (1686 november, 15.); a vajdahunyadi mester fizetését kéri, némelyek nem akarják adni, ebben dönt a parciális (1689 november, 26.); a lozsádi lelkész és a dévai mester peres ügye, a parciális előtt kibékülnek (1690 január, 29.); a vajdahunyadi mester kéri a parciálist, hogy segítsen bére felszedetésében, a parciális a főbírótól kér segítséget (1690 május, 34.); a lozsádi mester helyett a hosdáti ment el parciálisba, ezért előbbi fizesse meg fáradságát (1695 június, 59.); paráznaságon kapták rajta az asszonyt, tisztítsa ki magát, „mely végett tiszteletes Köpeczi uram alpestesi praedikátor mesterével és a hunyadi szolgabíróval exmittáltatnak" (1695 június, 61.); a lelkész és a mester közötti vita, kölcsönös vádaskodásokkal, oka: a mester a lelkész tudta nélkül harangoztatott, a zsoltárt nem énekelte végig, deák prédikált, nem ő, kurvás, az istentiszteleten nevetgél, a helyi esküdteket felkereste és választás elé állította: ő, vagy a lelkész (1696 február, 64-65.); Albisi lelkész és Szentmártoni mester közötti vita azzal zárult, hogy a mestert menesztették, Albisinak istentisztelet után nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie a gyülekezettől (1696 március, 70.); a hunyadi mester olyan textust választott prédikációjához, amely nemcsak a lelkésznek és a traktusnak, hanem az egész lelkészi rendnek