Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató

250 Tárgymutató a feleséget holtig ligába tartja a generális zsinat (1699 október, 92.); Pap Évát pa­ráznaságért elválasztják férjétől, kiközösítik és ligában hagyják (1705 november, 112.); mind a férj, mind a feleség parázna, kiközösítik, ligába tartják (1713 szeptember, 129.); a feleségre rábizonyosodott paráznasága, törökkel való mátkasá­ga, ezekért elválasztják, kiközösítik, örökké ligába tartják és magisztrátus kezére adják (1716 március, 153.); a feleség paráznasága bizonyított, gyilkossága ugyan­csak (csecsemőjét anyatej nélkül hagyta és az meghalt), a férjét tőle elválasztják, őt kiközösítik, ligába vetik, és magisztrátus kezére adják (1717 május, 158-159.); megbizonyosodott az asszony paráznasága, elválasztják férjétől, de ha megbékél a világi törvénnyel a parciális nem veti ligába, (1718 március, 162.); mindkét félről bebizonyosodott paráznaságuk, kiközösítik, ligába vetik és világi törvényre adják (1718 június, 163-164.). Magisztrátus. Lásd: Világi karhatalom, világi törvényszék. Mátkaság. Mátkasági ügyben dönt a parciális (1691, 35-36.); a parciális inti a leány apját, hogy ne kényszerítse mátkaságra leányát, különösen részegen (1693 október, 48.); a leányt ligáztatják, mert mátkáját megcsalta (1694 június, 52.); a fe­leségre rábizonyosodott paráznasága, törökkel való mátkasága, ezekért elválaszt­ják, kiközösítik, örökké ligába tartják és magisztrátus kezére adják (1716 március, 153.). Mérgezés. Férj vádolja feleségét „életem el fogyatásában munkálkodott, mercuriumott, légy maszlagot akart venni, vétetni, hogy meghétessen" (1689 november, 28.); a férj méltatlan bánásmódja miatt a feleség inkább a mérget vá­lasztja, mint továbbra is vele együtt élni (1696 március, 69.); a férj azzal vádolja feleségét, hogy a ládája alján talált mérget neki készítette és nem annak a kutyának, amelyről azt mondja, hogy megharapta (1715 október 146-147.); a tanúvallomá­sokból kiderül, hogy a feleség nem férjének, hanem tényleg a szomszéd kutyának készítette a mérget (1716 június, 154.). Mester, tanító. Eötvös Ferencet azzal vádolják, hogy a lelkész és a tanító fize­tését felvette (1686 november, 15.); a vajdahunyadi mester fizetését kéri, némelyek nem akarják adni, ebben dönt a parciális (1689 november, 26.); a lozsádi lelkész és a dévai mester peres ügye, a parciális előtt kibékülnek (1690 január, 29.); a vajda­hunyadi mester kéri a parciálist, hogy segítsen bére felszedetésében, a parciális a főbírótól kér segítséget (1690 május, 34.); a lozsádi mester helyett a hosdáti ment el parciálisba, ezért előbbi fizesse meg fáradságát (1695 június, 59.); paráznaságon kapták rajta az asszonyt, tisztítsa ki magát, „mely végett tiszteletes Köpeczi uram alpestesi praedikátor mesterével és a hunyadi szolgabíróval exmittáltatnak" (1695 június, 61.); a lelkész és a mester közötti vita, kölcsönös vádaskodásokkal, oka: a mester a lelkész tudta nélkül harangoztatott, a zsoltárt nem énekelte végig, deák prédikált, nem ő, kurvás, az istentiszteleten nevetgél, a helyi esküdteket felkereste és választás elé állította: ő, vagy a lelkész (1696 február, 64-65.); Albisi lelkész és Szentmártoni mester közötti vita azzal zárult, hogy a mestert menesztették, Albisinak istentisztelet után nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie a gyülekezettől (1696 március, 70.); a hunyadi mester olyan textust választott prédikációjához, amely nemcsak a lelkésznek és a traktusnak, hanem az egész lelkészi rendnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom