Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.

Parciális zsinatok jegyzőkönyvei 1810-1815

1814 május, Nagyrápolt 197 és amellyeket egy házastársnak elszenvedni nem is szabad másképpen, csak az em­beri gyarlóságok jobbulásra fordulhatása reménysége alatt. Azokat pedig az alperes méltóságos úr naponként a romlásra hanyatlónak bizonyította meg annyi elvárt idők és kísértett alkalmatosságok tapasztalása, melyek között hijábavalók voltanak a felperes méltóságos asszonynak az alperes méltóságos úrral szép szerint való bá­násai a szelíd megtérésre. Annakokáért operáltanak azok már valóságos divortiumot belsőképpen, melyhez már járulni kell a Szent Szék ítéletinek külső­képpen, ugyanis: 2-o. Valamint mérték nélkül, úgy példa nélkül való az alperes úrnak tehetetlen­sége a részegíttő italokban. Mely miatt a felperes méltóságos asszony mint ollyatén érzékenységekkel bíró asszonyi személy, amiilyen a közönséges emberi tisztessé­get szeretőben megkívántatik, mindeneknek elszenvedésére resolvált békeséges tű­réssel és az alperes méltóságos úrral annyival inkább nem lakhatott és nem lakhatik, hogy az alperes méltóságos úrnak ritkán és házához való bémenetelt gyar­lóságaihoz való legvigyázóbb alkalmaztatással és nem bátorságos afelől, hogy sze­mélyes és goromba megbántás [35.] ne történnyék (amint annak minden kétségen kívül való bizonyossága a B. alatt documentumba is vagyon), nemhogy együtt élne az alperes méltóságos úrral házassági félbeszakadhatatlan szövettséggel legyen le­hetséges. Ugyanezen részegeskedésből méltó oka vagyon a divortiumnak minden isteni és emberi törvények szerint abban, hogy: 3-o. Alperes méltóságos úr a házassági tiszta életnek megtartására, hűségének maga előtt való hordozására nemhogy vigyázott volna, de még csak eltitkolni és emberek előtt elhallgatni sem kívánta ebéli legtellyesebb megrontását a hetedik pa­rancsolatnak, ahonnan: 4-0. Köz esméretiben vagyon az egész publicumnak, s lenni kell szükségeskép­pen a tiszteletes Szent Szék bíráinak a 3-ik pontban iktatott legtörvényesebb oka a felperes méltóságos asszony által azon Szent Széktől megítéltetvén méltán kívánt örökös elválasztásának, tudniillik a házasságtörés, nemkülömben az elszenvedhe­tetlen részegeskedésének említett nagy számos volta miatt említhetetlen következé­seinek puncto 2. Úgy az ebből szükségesképpen follyó olly sok üdőktől fogva tar­tott külön lakása ezen divortii statusba helyheztetett méltóságos feleknek, puncto 1., mely minden törvények szerint elegedendő notorietasba minden gravis cir­cumstantiaknál praegnansabb lévén a közönséges bírói conscientia, tehát jó telyes reménységgel vagyon a méltóságos felperes asszony, hogy l-o. Ennyi feladás környülállásokból és közesméretekből egész bátorsággal a meggyőződésig kihozható igaz ügyének ezekben már szükségtelenné tétetett bő­vebb, költségesebb, fáradságosabb és az idő haladék által a seculumnak fatumai alá jöhető megbizonyíttásaival nem fog terheltetni. Valamint 2-o. Lehetetlennek tartya a felperes méltóságos asszony, hogy egyet is ezen feladott okok közül tagadásra venne az alperes méltóságos úr, annyival is in­kább ezeknek világosságba létek ellen még contendálna avagy contendálhatna, fel­tévén azt is, hogy fontolóra veszi az alperes méltóságos úr minden további juris strepitusnak a fáratságos költségin kívül csupáncsak a lármásabb és többre terjedő szégyenlődésre való kimenetelét, amelyeken túl csakugyan ezen egész keresetnek megadása lészen a törvénykező felek lépésének határa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom