Kolumbán Vilmos József: A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei Aldoboly - Zalán (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 3.) Kolozsvár 2005.
A Sepsi Egyházmegye
11 A Sepsi Egyházmegye második szakaszban január 8-tól Brassó irányába haladt a vizitáció: Lisznyó, Bikfalva, Kökös, majd a Sepsiszentgyörgy déli szomszédságában fekvő gyülekezetek következtek. Január 31-től február 9-ig ismét az egyházmegye északi részét látogatták meg, március 5-től pedig az egyházmegye keleti részén a korábbról elmaradt gyülekezeteket (Egerpatak, Kisborosnyó, Feldoboly, Nagyborosnyó). 1742 őszén (nov. 19-22) került sorra: Arapatak, Erősd, Hidvég, Bodola és Nyén. 1746-ban, az 1732. évi vizitációhoz hasonlóan, Sepsiszentgyörgy környékén kezdték a vizitációt, majd következett az egyházmegye északi, délkeleti, déli, nyugati és végül a keleti része. 1749-ben először a szék központjától délre eső gyülekezeteket látogatták meg, ezután a keleti, északi és végül a nyugati, illetve a két déli gyülekezet került sorra. 1752-ben előbb az egyházlátogatás útvonala a következő: délkelet, kelet, dél, észak, nyugat és délnyugat. A feldolgozott időszakban (1728-1752, 1789-1790 között) négy esperes vizitálta a Sepsi Egyházmegye gyülekezeteit a Geleji kánonban előírt vizitációs bizottsággal együtt. Az 1728-1729. évi egyházlátogatásról felvett jegyzőkönyv nem őrizte meg a teljes bizottság nevét, csupán Vásárhelyi János esperes és Lisznyai Intze István főjegyző nevét örökítette meg. 2 2 Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben Vásárhelyi János esperes és Lisznyai István jegyző neve mellett feljegyezték a világi hatóságot képviselő Baczoni György nevét is. 3 Az 1735-1736. évi vizitációt már Lisznyai Intze István esperes vezette, akinek társai illyefalvi Elekes Máté egyházmegyei jegyző, Étfalvi Sámuel és Martonosi Intze Mihály assessorok, valamint a világi hatóság képviseletében Kövér Sámuel voltak. 24 Hát évvel később, az 1742. évi egyházlátogatást Lisznyai Intze István esperes, Elekes Máté jegyző, valamint Martonosi Intze Mihály és Vásárhelyi János assessorok végezték. 2 5 Az 1749. évi vizitációs bizottság összetételével kapcsolatosan már több adat maradt fenn. 1749. január 10-17. között Bodoki Henter Ferenc vezette a egyházlátogatást, január 17-24. között Martonosi Incze Mihály, január 24-től Szentkirályi Dániel. 2 6 A jegyző mindvégig Márk István volt, assessorok pedig Gyalai István és Borosnyai Bede András. Január 31-től a vizitáció vezetését ismét Bodoki Henter Ferenc vette át, 2 7 őt február 7-én váltotta Martonosi Intze Mihály esperes. 2 8 Március 7-11. között a vizitációt Márk István egyházmegyei jegyző vezette. 2 9 A három évvel későbbit pedig Martonosi Intze Mihály esperes. A jegyző ekkor Gyalai István volt, a világi hatalom képviselője pedig a kisborosnyói Tompa Gáspár. 3 0 Az assessorok nevét nem jegyezték fel. Az 1752. évi vizitációs bizottság a következő volt: Martonosi Intze Mihály esperes, Gyalai István jegyző, Bodoki Henter Ferenc és Lisznyai Intze Sámuel assessorok, valamint a sepsi martonosi Gyújtó Sámuel, a világi hatalom képviselője. 3 1 Az 1789-1790. évi vizitáció jegyzőkönyve csak az esperes, Lisznyai Intze Sámuel nevét jegyezte fel. A Sepsi Egyházmegye most kiadásra előkészített vizitációs jegyzőkönyvei közül az 172829. évi a leggazdagabb. Ekkor részletesen számba vették a egyházközség szántóföldjeit, kaszálóit, erdőit, az egyházközség kegyszereit (kelyhek, kancsók, tányérok, úrasztali terítők stb.), készpénzét, pontosan körülírták a lelkészi és mesteri fizetést. A későbbi vizitációkon csak az egyházközség ingó-ingatlan vagyonában bekövetkezett változásokat lajstromozták. 2 2 Urbárium 21. 2 3 Uo. 191. 2 4 Uo. 239. 2 5 Uo. 276. 2 6 Uo. 321, 332, 340, 2 7 Uo. 345. 2 8 Uo. 350. 2 9 Uo. 360. 3 0 Uo. 373. 3 1 Uo. 413.
