Kolumbán Vilmos József: A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei Aldoboly - Zalán (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 3.) Kolozsvár 2005.

A Sepsi Egyházmegye

9 A Sepsi Egyházmegye jött létre Szentivány és Laborfalva reformátusságának összevonásával, s ezzel a Sepsi Egyházmegye önálló gyülekezeteinek száma 34-re emelkedett.

1

6 Az egyházmegye espereseinek első névsorát Zoványi Jenő állította össze, amelyet később Juhász István egészített ki.

1

7 Az általuk összeállított névsor nem teljes, és sajnos, az egyházmegye levéltárának pusztulása folytán a névsor kiegészítése nem lehetséges. íme az esperesek névsora a kezdetektől a 18. század végéig. László archidiaconus sedis Sepsis 1575, 1579 Torjai Székely Péter 1603-1614 Bölöni Sikó István, illyefalvi lelkész 1634, 1654 Vásárhelyi Jakab gidófalvi és sepsiszentgyörgyi lelkész 1664, 1691 Vásárhelyi János bodoki lelkész 1702, 1713, 1732 Lisznyai Incze István uzoni, sepsiszentgyörgyi lelkész 1736 Martonosi Incze Mihály gidófalvi lelkész 1746 Márkosfalvi Deák Péter sepsiszentgyörgyi lelkész 1758 Vásárhelyi János uzoni és sepsiszentgyörgyi lelkész 1767 Lisznyai Incze Sámuel illyefalvi lelkész 1775-1796 Nagy György 1796Esperesi vizitáció a Sepsi Egyházmegyében A most kiadásra kerülő vagyonösszeírási jegyzőkönyvek az 1728-1752 közti hét vizitációról (1728-29, 1732, 1735-36, 1742, 1746, 1749, 1752), valamint az 1789-1790-ben folytatott vizitációról számol be. A Sepsi Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve különbözik a többi egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveitől. Amíg más egyházmegyében a gyülekezeti vagyonösszeírási a tényeleges vizitációs jegyzőkönyv őrzi,

1 a Sepsi Egyházmegyében erről külön-külön kötetet vezettek. A egyházmegye effajta jegyzőkönyvvezetése nem 18. századi sajátosság. 1653-ban már két jegyzőkönyvet vezettek (vélhetően ezek voltak az egyházmegye első jegyzőkönyvei is), s ezt a szokást gyakorolták a 18. században is.

1

9 Az egyik kötet a gyülekezet ingó-ingatlan vagyonának összeírását, a lelkészeknek és a mesternek juttatott fizetésjegyzéket tartalmazta, míg a másikba a gyülekezetekben felmerült egyházfegyelmi, válási ügyek kerültek. A két jegyzőkönyvet párhuzamosan vezették, ami abból is látszik, hogy az urbáriumban a vizitációs bizottság tagjainak neveit csak a vizitációs 1

6 Urbárium seu Matrix Ecclesiarum Ref. Sepsiensum. Az az Olly könyv, amelyben a Sepsi Reformata Ecclesiaknak mindennemű bonumi és a boldog emlékezetű praedecessoroktól deveniált ususi és observatioi beirattattanak. Melyeket a néhai tiszteletes Sikó István Sepsi Székben, FejárVár megyék némely részeiben és ErdőVidéken lévő orthodoxa ecclesiaknak hűséges vigyázó esperessinek idejiben, sok régi regestumokból és jedzésekből szorgalmatosan egybeszedegetett volt, s Írásba tött néhai tiszteletes Sáfár János, akkori uzoni praedicator és az említett ecclesiaknak hütös notariuss, midőn írnának ezerhatszász ötvenharmadik esztendőben. (Urbárium címlapja.) 367. (A továbbiakban: Urbárium) 1

7 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest 1977. 539-540; Juhász 48. 1

8 Az orbai református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyve. I. (1677-172). Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csáki Árpád, Szőcsné Gazda Enikő. Sepsiszentgyörgy 2001. (A továbbiakban Orbai), valamint A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. I. 1686-1807. Összeállította, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd. Erdélyi református egyháztörténeti adatok 2/1. Kolozsvár 2003. 1

9 Urbárium címlapja.