Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében - Kapcsolat a románsággal
18 Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok.., Az intézkedésben országos törvények rendelkezését látjuk visszaköszönni, amelyek a nemes embernek kiváltságot biztosítottak válóper esetén: csak a felekezete szerinti házassági törvényszéken lehetett perbe idézni. 10 2 A jobbágyokra viszont ez a törvény nem vonatkozott. A rákosdi Budi Bálint 1714-ben nyújtott be válókeresetet felesége, Számfira (másutt Számfilla, valószínűleg Zamfira) ellen, 10 3 akiről egy későbbi feljegyzésből tudjuk, hogy nem vallásunkon való, hanem religionis graeci rítus. 10 4 A parciális pedig minden további nélkül tárgyalta a keresetet, de nem talált egyetlen megalapozott válóokot sem, így nem mondta ki a válást. 10 5 Évtizedekkel később a rákosdi Radik József arra kérte az egyházi hatóságot, bírja rá hűtlen feleségét, Para Krisztinát, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony időközben görög unita vallásra tért át, ezért a vizitáció a kérdésben nem dönthetett, és csak annyit tanácsolhatott, hogy azon valláson lévő tiszteletes esperestől váltson pecsétet és őt kérje kérése közvetítésére. 10 6 Két olyan vegyes házasságról is olvasunk jegyzőkönyveinkben, amelyeket az egyházi hatóság helytelenített, de nem a vallási különbözőség, hanem az egyik házastárs erkölcstelen élete miatt. Az 1765. évi nagyrápolti vizitáció Csuka Zsuzsánna özvegyasszonyt eklézsiakövetésre ítélte, mert titokban férjhez ment valami idevaló olá emberhez, melly szer ént mind gyülekezetünktöU, mind Istenünk házátóll önként elvonta magát. 10 7 Kazai József hátszegi egyházfit azért intették meg, mert görög valláson lévő felesége állapotosan ment hozzá férjhez, ő pedig nem követett eklézsiát, jóllehet azt megelőzően együtt élt az asszonnyal: ezért sem sákrámentumokkal nem élhetett, sem az úrasztali edényekhez nem nyúlhatott hozzá. Az eset érdekessége az, hogy a megesett asszony is eklézsiát követett a maga gyülekezetében. 10 8 A vegyes házasságban élők könnyebben változtatták hitüket és tértek át egyik egyházból a másikba. A település felekezeti és etnikai számarányából eredő erőviszonytól függött, hogy a református fél elhagyta-e vallását, vagy neki sikerült házastársát áttérítenie a saját hitére. Az 1686-as algyógyi vizitáción megjelent Balog Ilona hajadon és a Szakács Péterrel, Naláczi István jobbágyával kötött jegyességét akarta felbontani. A válóokok között olvassuk, hogy a legény 2. Vallásunkra valónak tettette magát, noha oláh. [...] 4. Referállyák [előadják, jelentik], hogy a legény csak máris vallást változtatásával fenyegeti. 0 9 Dévai Bíró Mihály Vásárhelyi Kőműves Kata ellen benyújtott keresetének 1688. június 30-i tárgyalásakor az alperes azzal vádolta a férjet, hogy gondott nem viselt feleségéről és vallásának elhagyására kénszerítette; azonban kötötte magát, hogy vallásunkra áll, de nem praestálta [teljesítette]. 11 0 A védekezést nehezen lehet értelmezni: elképzelhető, hogy az asszony volt református, akinek férje megígérte, hogy áttér, de ezt mégsem tette meg, sőt feleségét akarta a maga vallására téríteni. Cserna Mária tóti román hajadonnak, aki egy időben két lozsádi református legény jegyese is volt, a parciális zsinat engedélyezte az egyik legénnyel való házasságát, illy reménséggel, hogy olá vallását elhadgya, és a Jesus Christus tudományát acceptálla [!].'" További érdekesség, hogy az ittas állapotban lévő Krakkai Pált Pap Annók, más vallású hajadonnal, a férj állítása szerint, nem is igaz papi hivatalban való pappal, hanem bitang 10 2 Approbatae Constitutiones Pars 3., Tit. 6. Art. 1: A nemes ember csak coram suo competente judice tartozzék törvényt állani és nem másutt. 10 3 HuZaL-Jkv. 1/2. 61. 10 4 Uo. 1/2. 138. 10 5 Uo. 1/2.91-92. 10 6 Uo. 1/3. 317. 10 7 HuZaL-Iratok 6. sz. 9. 10 8 HuZaL-Jkv. 1/3. 229-230. 10 9 Uo. 1/1.36. 11 0 Uo. 1/1.49. 11 1 Uo. 1/1. 94-95.