Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Falvak szerint
Falvak szerint 637 lelkész vagyonát pénzzé teszi és szétosztja 1/3-2/3 arányban az özvegy és a két árva között (Marossolymos, 1773/3.; 1779/3-tio.). Melléképületek. A vizitáció megállapítja, hogy a kerítés, csűr és „egyéb efféle épületek mindenütt in minis" vannak, ajánlja javításukat a patronusok figyelmébe (Marossolymos, 1772. április/4-o.); „a parochialis ház körül tett reparatiokhoz tartozik egy csűrnek felállítása is, mellyet titulatus Goró Miklós úr ex fundamento maga költségével építtetett egyedül" (Marossolymos, 1779/5-to.). Parcialis Zsinat. A lelkész panaszol, hogy nincs csűr, pénzzel is hozzájárulna annak építéséhez, a Parciális jóváhagyja, és feltételeket szab az egyházközségnek (Marossolymos, 1719.); a helyi lelkész halála után a Parciális bizottságot küld a gyülekezetbe, hogy a lelkészi özvegy és árvák örökösödési ügyét elintézze, a bizottság úgy dönt, hogy a lelkész vagyonát pénzzé teszi és szétosztja 1/3-2/3 arányban az özvegy és a két árva között (Marossolymos, 1773/3.; 1779/3-tio.). Patronusok. Híradás pénzt kiutalásról (1764) parókia építésére, és egyéb adományok a patrónusoktól, Bartsai Ferenc esete, aki harminc esztendeje halogatja az egyház támogatását, ezért „ha illyen állapotba hal meg az úr, pokolba nyittya fel a szemit, mert az úr mind Istent, mind ekklézsiát meg akar csalni", mondja az esperes, mire a patrónus fizetett, de ezt mondta: Dura verba, quis haec audire potest [...]. Ha egy pap s egy poéta megtámadnak, do victas manus, s megköszöné a tractamentet, hogy az hidegét kiűzök, s az ételbéli adpaetitussát nagyon segítők, s maga is resolvála azon végre" (Marossolymos, 1771.); a patronusok anyagi támogatást ígérnek a parókia építésére (Marossolymos, 1771.; 1772. április/3o.); az 1771. évi Generális Zsinat eldöntötte, hogy „a ketskedágai és szúligeti részünkön való possessorok" ezután Marossolymoshoz tartozzanak és ott járuljanak hozzá a lelkész fizetéséhez (Marossolymos, 1772. április/5-o.); Vadas Mózes készpénzt és területet adományoz a parókia építésére (Marossolymos, 1772. december.); a helyi lelkész, lakás hiányában, a helyi patrónus házánál lakott (Marossolymos, 1773/2.); az eklézsia elzálogosította jobbágyait a helyi patrónusnál, aki viszont régen nem fizetett egyházi adót, ezért az eklézsia ennek fejében visszakéri a jobbágyokat (Marossolymos, 1776/2-do.); külön köszönet a patronusoknak, amiért segítették a parókia befejezését (Marossolymos, 1776/3-tio.); a vizitáció sajnálattal állapítja meg, hogy „újj visitationak kelletvén kezdődni" a kibocsátott cursus szerint nem kezdhették meg azt a Maros menti Plágán, mert a patronusok nem tudtak megjelenni (Marossolymos, 1777.); Bartsai patrónus felvállal némely apróbb parókia körüli kiadást, hogy a eklézsia pénzéhez ne keljen nyúlni (Marossolymos, 1779/6-to.). Poéta. Híradás pénzt kiutalásról (1764) parókia építésére, és egyéb adományok a patrónusoktól, Bartsai Ferenc esete, aki harminc esztendeje halogatja az egyház támogatását, ezért „ha illyen állapotba hal meg az úr, pokolba nyittya fel a szemit, mert az úr mind Istent, mind ekklézsiát meg akar csalni", mondja az esperes, mire a patrónus fizetett, de ezt mondta: Dura verba, quis haec audire potest [...]. Ha egy pap s egy poéta megtámadnak, do victas manus, s megköszöné a tractamentet, hogy az hidegét kiűzők, s az ételbéli adpaetitussát nagyon segítők, s maga is resolvála azon végre" (Marossolymos, 1771.). Temetés. Bartsai Mihály adományt adott, lányának „a templomban való temetésiért" (Marossolymos, 1717/3.); Nagy Pál adományt adott felesége „templomban való temetettéséért" (Marossolymos, 1717/4.; 1718/2.). Templomlátogatás. Panaszol a lelkész, hogy az egyházfi felesége nem jár templomba (Marossolymos, 1717.).
