Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

620 Tárgymutató megüresedett egyházközségnek ki kell adnia a lelkészi fizetést, amelynek fele az eklézsiáé, fele az özvegyé legyen (Nagypestény, 1772/10-O.; 1776/4-to.). Levél. Nagypestény. Az egyházközség leveleinek lajstroma (testamentumok, földek, templom, parókia stb.) (Nagypestény, 1772/8-vo/l-4.). Nagyrápolt. Az elhunyt lelkész javait összeírták „mind könyves és egyéb leveles thecaja, mind egyéb ládái és boros, égettboros edényei elpeesételtettek és az humanissimus scholae rector Szabó Mihály őkegyelmének megparancsoltatott, hogy semmit az ekklézsia házától ki ne adjon" (Nagyrápolt, 1775/3-tio). Oláhbrettye. Az eklézsia ládájának leltára (Oláhbrettye, 1783/3-tio.); a földtulajdon levelek „egyfelől a venerabilis tractus archívumába bététessenek, másfelől, hogy szóról szóra is a protocollumba béirattassanak, az kívántaték" (Oláhbrettye, 1796/4-szer.). Rákösd. Egyházficsere után átadják az egyház ládáját az új egyházfinak, amelynek tartalmát részletesen közlik: az egyház és falu levelei, klenódiumok, textíliák (Rákösd, 1745. június.); az eklézsia levelei (Rákösd, 1767/2-do/f.); „consistorialis notariusságot és azután curatorságot is folytatott Barta Sigmond", aki utasította az egyházfiakat, hogy az eklézsia ládájából adjanak ki neki néhány adósságról szóló levelet másolásra, azóta nincsenek meg, vizitáció utasítja, hogy hozza vissza (Rákösd, 1805/11-szer., 17-szer.); „az ekklézsia leveleinek regestrálása és azután a venerabilis tractus protocollumában a béíratás végett való regestrum beküldése bízaték a tiszteletes káplány atyafira, domesticus curatorra, Farkas Ferentz úrra és Kandó Mihály egyházfira olly hagyomás mellett, hogy egy hét alatt Dévára küldjék bé a regestrumot" (Rákösd, 1805/21-szer/7.). Ribice. Az elhunyt kántor lakását az egyik nemes eladta, de megígérte, hogy a saját birtokából földet ad a parókia mögött kántori lakásra, ezt kísérje figyelemmel a helyi lelkész és hasson oda, hogy az átadás megtörténjen, a levelet pedig az egyházmegye levéltárába helyzzék el (Ribice, 1783/14-0.). Tustya. A kamatra kiadott pénzről készítsenek szerződést, amelynek egyik példánya az egyházmegye levéltárába, a másik az eklézsia ládájába tétessék (Tustya, 1773/14-mo.). Levéltár. A szerződések eredetijét a helyi gyülekezetnél kell hagyni, de azok másolatát el kell helyezni „a venerabilis tractus archívumába" (Nagypestény, 1773/4-0.). Nagyrápolt. Az eklézsia szerződéseiből egy példány „kiildettessék által a tractus archívumába" (Nagyrápolt, 1783/3-tio.); panasz a bírók ellen, amiért erőszakosan elvitetik az eklézsia zselléreit katonának, „holott nemes fundus a zsellérek lakóhelye is", a vizitáció végzi: „Van egy királyi decretum a vármegye archívumában, azt ki kell kérni, és légyen a parochusnál, mellyet mindenkor, amikor a zsellérek[et] publicum servitiumba hajtyák, megmutathasson a szolgabíráknak" (Nagyrápolt, 1800/IV.). Oláhbrettye. A föld-tulajdon levelek „egyfelől a venerabilis tractus archívumába bététessenek, másfelől, hogy szóról szóra is a protocollumba béirattassanak, az kívántaték" (Oláhbrettye, 1796/4-szer.). Ribice. Az elhunyt kántor lakását az egyik nemes eladta, de megígérte, hogy a saját birtokából földet ad a parókia mögött kántori lakásra, ezt kísérje figyelemmel a helyi lelkész és hasson oda, hogy az átadás megtörténjen, a levelet pedig az egyházmegye levéltárába helyzzék el (Ribice, 1783/14-0.); Tustya. A kamatra kiadott pénzről készítsenek szerződést, amelynek egyik példánya az egyházmegye levéltárába, a másik az eklézsia ládájába tétessék (Tustya, 1773/14-mo.). Lévita. Ribice. „Hogy munkások voltak papszerzésben, megtetszik abból, hogy egy igen alkalmas lévitát hoztanak, Vintzi István uramat, és ezután is fognak szorgalmatoskodni pap iránt, és kérik a Szent Visitatiot, hogy lenne vigyázással egy jó papnak szerzésében", az eklézsia pedig vállalja, hogy a lévitának „competens statiot rendel az ekklézsiai elsőség, mivel azt már conditio és status nélkül hagyni nem lehet" (Ribice, 1800/1.); a lévita 100 hft. bérért vállalta a szolgálatot, de nem tud megélni belőle és 60-at még kért, kéri a vizitációt, hogy azt hivatalosan protokolláltassa a díjlevélbe (Ribice, 1800/2.); fizetést adnak ki a lévitának (Ribice, 1800/3/Erogálódott/2-do.); az új lévita fizetése: „projectálták, hogy rend sze-