Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Úrasztali készletek - Régi textíliák (Horváth Iringó)

586 Úrasztali készletek 16. Tárgynév: Úrasztali terítő Megye: Hunyad Helység: Rákösd Alapanyag típusa: pamut, selyem Szövetszerkezet: vászon Díszítés anyaga: selyem, fémszál Díszítés technikája: hímzés, csipke, tűfestés, lapos öltés, száröltés, francia bog Méretei (cm): 104,5x91,5 6 (csipke) 3,5 (szélső sáv) 13 (minta) Formája: négyszög Minta: növényi Színek: rózsaszín, zöld, barna, kék, fehér stb. Használat: nincs használatban Alapanyag állapota: hiányok, elszí­neződés, levérzés Díszítés állapota: hiányok A kendő alapszövetét képező vász­nat kétféle anyagból szőtték, felvető­ként pamutot, míg vetülékfonalként selymet használtak. A selyem fokozot­tabban károsodott, mint a pamut, ennek tulajdonítható a hiányok egy része, míg más része biológiai károsodás eredmé­nye. Díszítése hímzés és gazdag mintájú csipkeszegély. Hímzéskor tüfestést és csomós öltéseket alkalmaztak. Motí­vumrendszere visszavezethető a 18. század folyamán alkalmazott leggyako­ribb növényi mintákra - zárt gránátal­ma, gyöngyvirág stb. -, viszont kialakí­tásában eltér azoktól. A hullámvonalú szárak által kialakított ívekben találjuk a hangsúlyos virágmotívumokat, me­lyeket élénk színvilág jellemez. Ezt keretezi egy keskenyebb sáv, amelynek felületén levélpárokból és kis virágok­ból kialakított minta látható. A kendőt horgolt csipke szegélyezi, amelynek növényi elemeit aranyszállal készitették. Leltárszám nincs a kendőn, a leltárkönyvben sem találunk rá vonatkozó adatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom