Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Úrasztali készletek - Ötvösmüvek (Kovács Mária Márta)

512 Úrasztali készletek gén díszítetlen címerpajzs látható. A kanna szája alatt vésett körirat olvasható: All meine veg auss frischem muht. Darzu all meine Gachen. Befehl ich dir gott vatter gutt. Du virft noch alls voll ma... Debreceni László 1930-as feljegyzésében már őraljaboldogfalván írja le ugyan, de fede­le a maitól eltérő, fedélgombja zászlós bárányt ábrázol, leírása szerint a zászló lobogója le­törve. A fedél belsejében olaszkoszorúba helyezett feliratot ír le: PAULUS / HERMANN / SCHUSTER / AN[n]0 1672 / Die 25 dec. 5 6 Bőjthe 1891-ben szintén ezzel a fedéllel írja le/ 7 Az embléma felirata szerint egy korábbi céhkannát adományoztak az egyháznak. A Debreceni által leírt és a ma látható, letört állapotban lévő fedél összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a 20. század folyamán a kanna fedelét egy szintén 17. századival he­lyettesítették. E szokatlan jelenség jó néhány megválaszolatlan kérdést szül, de más magya­rázatot nem tudunk. A kanna mesterjegye és az embléma feliratának egybevetése is arra utal, hogy a Debreceni által leírt fedél volt az eredeti, mivel a nagyszebeni Tobias Teutsch munkája (lásd a kanna fenekén beütött mesterjegyet, 33. ábra). 5 8 A mester 1670 és 1685 kö­zött tevékenykedett, Kőszeghy egy cápás poharát közli. Az adományozási körülmény ­adatok hiányában - ismeretlen, a korábban bemutatott pohárhoz és tányérhoz hasonlóan nem szerepel az 1805 előtti őraljaboldogfalvi leltárakban. A vajdahunyadi kanna (kat. 25, 34. ábra) ma a kolozsvári Történelmi Múzeum tulajdo­nát képezi,' 9 1910-ben, két kehellyel együtt vásárolta meg az Erdélyi Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtára a hunyadi egyháztól. A domború talp pereme kihajló, negyedkörív keresztmetszetű tagozata sima. A hengeres, felfelé enyhén szükülő testet öntött, liliomos öv választja el a talptól, amely a száj alatt és a dombom fedél peremén megismétlődik. Fedél­gombja hiányzik, billentőjét öntött, szárnyas angyalfej képezi. A vizitáció leírása szerint a fedélgombot sisakos, bal kezében pajzsot, jobb kezében botot tartó katona alkotta. 6 0 Hason­ló fedélgombot láthatunk a dévai, 17. századi, szintén a kolozsvári múzeum tulajdonában lévő serleg fedelén. 6 1 Az íves fül öntött díszítésű, a mitologikus kompozíció központi részét Vénusz meztelen alakja alkotja, attribútumaival, két galambbal és gránátalmával (36. ábra). A fül felületén a kompozíció kétszer ismétlődik. A kanna, bár már reneszánsz forma, őriz bizonyos gótikus elemeket, mint a talp dombom tagozatát felül, a szájat alul, valamint a fe­delet szegélyező liliomos fríz. A sima felületű kanna egyetlen díszét a száj alatti vésett fel­irat: CZINALtAttA A. / HUNYADI ECLESIAN[a]K és az olaszkoszorúba foglalt Csolnakosi címer alkotja, amelyet felirat zár közre: CSOLNAKOSI SVSANNA 1685. 62 (35. ábra) A Csolnakosi címer szájában gyűrűt tartó, átnyilazott nyakú holló, amely a cí­merpajzs fölött ismétlődik. Csolnakosi Zsuzsanna 1662-ben Szilvási Bálint török követ fe­lesége volt. 6 1 A kanna készítője a mesterjegy alapján nem egyértelmű (lásd a kanna fenekére bevésett mesterjegyet, 37. ábra), az összevont MB monogram a kolozsvári Bojtos Mihály és Bek Márton jegye is lehet. Bojtos Mihályról több adatunk van, 1655-ben jegyezték be a kolozs­5 6 Debreceni 066. 5 7 Bőjthe 18. 5 8 Kőszeghy 253., Mitran 145. 5 9 ENTM, Kolozsvár, lsz.: F. 3697. 6 0 HuZal-Jkv. 1/5. 343. 6 1 ENTM, Kolozsvár, lsz.: F. 3687. 6 2 A Csolnakosi családot Hunyadi János minden adótól mentesítette, Mátyás király 1464-ben új adományul adta számukra Csolnakost, Ohábát és Dobokát. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V., Budapest, 1890. 6 3 Bőjthe 148.

Next

/
Oldalképek
Tartalom