Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Az egyházközség, mint gazdasági intézmény
49 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény ségnek volt effajta bevétele, s ha volt is, annak behajtása egyre több akadályba ütközött és egyre több gondot jelentett. A quartát országos törvények szavatolták a helyi lelkésznek. Az Approbatae Constitutiones 1. része, 5. cikkelye, 1 artikulusa úgy rendelkezett, hogy amely helyeken az egyházi tanítóknak dézmájok, quartajok, vagy egyéb eleitől fogva rendszerént járni szokott jövedelmek volt és vagyon, azt senki tőlök elvenni és eltartani ne merészelje, ha a falu cselekedné ft. 12-vel büntettessék, 31 9 ami viszont nem jelentette azt, hogy az egyház maradék nélkül megkapta a neki járó törvényes juttatást. Mind a zsinati végzések, mind a vizitációk jegyzőkönyvei tele vannak a lelkészek panaszaival e tekintetben. 1690-ben a Marosvásárhelyen ülésező zsinat a fehérvári, sárdi, bocsárdi szőlőkből járó quartat kéri vissza a püspöktől az ott való prédikátoroknak, 32 0 1696 augusztásban pedig a Tordán tartott guberniumi ülés elé kerültek a református eklézsia Postolatumai, amelyek, többek között, a tordai prédikátorok sójárandóságának elmaradását sérelmezték, és a fiskális jószágokból járó búzaquarta kiadását sürgették. 32 1 A quarta, de egyéb egyházi járulék beszolgáltatása terén adódott gondok késztethették arra a Főkonzisztóriumot, hogy utasítást fogalmazzon meg az 1713. évi nagyenyedi zsinatra induló küldötteinek. Felszólította a deputátus urakat, hogy alaposan nézzenek utána etiam inquisitione mediante [akár kivizsgálás útján is], hogy az egyházközségeknek, iskoláknak miféle beneficiumai voltak kezdettől fogva (quarta, pénzfizetés stb.), ahol pedig nyaka szakadott afféle quarta adásnak valamely terrestris dominus keze alatt vagy communitásnál először és placidis mediis [békés úton] próbálja restituálatni, és ha úgy is semmiképpen ki nem akarnák adni, tartozik etiam articulariterprocedálni [akár törvényszéki úton is eljárni] olyak ellen és via iuris [törvénnyel] kiki a curatorok ö kegyelmek közül oltalmazni a keze alatt levőket? 2 2 A quartafizetés gondjai, várhatóan, tovább gyűrűztek a következő évtizedekre is. 1722ben a zsinat előtt panaszkodnak a lelkészek, hogy a fejérvári tractusban sok helyen a quartát elvonták, ahol vallásunkon való emberek, amit akarnak, azt küldik, a ministert nem híjják ki dézmálásnak idején, a szancsali quartát a helybeli románok nem akarják kiadni, a kövesdi nemesek tiltják a jobbágyokat a dézsma kiadásától stb. 32 3 1745-ben a dési zsinaton a Főkonzisztórium küldöttei panaszosan azt jelentik, hogy némely helyeken árendákat, dézsmákat és quártákat a papoktól elfoglaltanak, mellyeknek megorvoslása minthogy minket nem illetett, és azokban nem is succurálhattunk, determináltatott, hogy minden tractusok esperestyei az illyen panaszokat tegyék cathalogusba, és tiszteletes püspök urunknak repraesentálván egyszersmind promoveáltassanak a méltóságos Supremum Consistorium eleiben, mellyeknek megorvoslását mi is alázatoson recommendályuk? 2 4 A hunyad-zarándi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Vajdahunyadra kiszállt vizitációnak már 1694-ben azt panaszolják, hogy a helyiek nem fizetik a papbért, sem quartát nem A )Approbatae Constitutiones. Articuli novellares. (Corpus Juris Hungarici, Erdélyi törvények 1540-1848). Budapest 1900. 18. 32 0 Constitutiones Synodi Marosvásárhelyensis, 1690. Bod 61. 32 1 Sipos Gábor: Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668-1713-(1736). Kolozsvár 2000. 40^41., 45., 47. A kolozsvári egyik gyülekezet kamarai jövedelemből tartotta fenn magát, ezzel a 18. század elején sok gond volt. 32 2 Instructio pro Ilustrissimis Spectabilibus ac Generosis Dominis lnspectoribus Curatoribus ad Tractus, Ecclesias Collegia et Scholas Reformata Deputatis. Illyés 177-179. 32 3 Conclusiones Sanctae et Orthodoxae Synodi Generalis, anno 1722. die vero 14. lunii in oppido Marus-Vásárhely celebratae. Illyés 202. 32 4 Dés, 1745. június 30. A küldöttek jelentése. Illyés 238.
